Oroszország megváltoztathatja a háború menetét

Oroszország csütörtöki lépése, amelyben nukleáris képességű, interkontinentális ballisztikus rakétát vetett be, egy új, aggasztó irányt jelez az ukrajnai háború eszkalációjában. A támadás szakértők szerint nemcsak a konfliktus természetét változtathatja meg, hanem a hidegháború során kialakult elrettentési doktrína végét is jelzi.

Az orosz–ukrán háború csütörtöki eseménye újabb éles figyelmeztetés volt a világ számára. Vlagyimir Putyin bejelentette, hogy országa egy többszörös robbanófejjel ellátott ICBM-et – a szakirodalomban MIRV-ként ismert technológiával – vetett be az ukrán város, Dnyipro ellen. Bár a támadásban használt robbanófejek nem nukleáris töltetűek voltak, a lépés súlyos nemzetközi bizonytalanságot okozott, írja elemzésében a CNN.

A ballisztikus rakéták, különösen az ICBM-ek hosszú ideje az elrettentés kulcsfontosságú elemei, amelyek a kölcsönösen biztosított megsemmisítés (MAD) stratégiájára épültek. Ez az elv arra a feltételezésre alapozott, hogy ha egy nukleáris csapás után is maradnak működőképes rakéták az ellenfél oldalán, akkor a válaszcsapás olyan pusztító lenne, hogy senki sem kezdeményezne támadást.

A MIRV-technológia, amely az ICBM-ek egyik fejlesztése, viszont alapvetően megváltoztathatja ezt a dinamikát. Hans Kristensen, az Amerikai Tudósok Szövetségének Nukleáris Információs Projektjének igazgatója szerint ez az első alkalom, hogy egy MIRV-eszközt harci helyzetben bevetettek.

Ez példátlan lépés

– fogalmazott Kristensen.

A MIRV-technológiával felszerelt ICBM-ek lehetővé teszik, hogy egyetlen rakéta több, külön célpontot támadjon meg, ami jelentősen megnehezíti a légvédelmi rendszerek dolgát. A csütörtöki támadás során közzétett videók szerint a rakéta több robbanófeje különböző szögekben csapódott be a célpontra. Ezek mindegyike önálló elhárítást igényelt volna, ami még a legfejlettebb védelmi rendszerek számára is szinte lehetetlen feladat.

Egyes szakértők szerint a MIRV-eszközök nemcsak az elrettentést gyengítik, hanem növelik egy nukleáris háború kockázatát. A több robbanófej jelenléte miatt ugyanis egy megelőző csapás tűnhet a legbiztosabb védekezési stratégiának, hogy azokat még indítás előtt semlegesítsék.

Míg a hidegháború alatt az ICBM-ek kizárólag az elrettentés eszközeként szolgáltak, Oroszország lépése új, támadó szerepkörbe helyezte őket. Az, hogy a Dnyipro elleni csapásban MIRV-eszközökkel felszerelt ICBM-et használtak, arra utal, hogy Moszkva szándékosan igyekszik átlépni a hagyományos nukleáris stratégiák által kijelölt határokat.

Bár Oroszország előre értesítette az Egyesült Államokat a rakéta indításáról, az incidens Európában és világszerte egyaránt fokozta a félelmeket.

Forrás: Magyarnemzet/KH