Ukrajna mégsem számíthat a dél-koreai fegyverekre

Szöul szándékát, hogy az ukrán háborún keresztül növelje fegyverexportját, keresztülhúzták a geopolitikai realitások. Az észak-koreai fenyegetés miatt nem veszhet össze Moszkvával és Pekinggel. Ukrajna így nem kapja meg a világ élvonalába tartozó dél-koreai hadiipar termékeit.

Már a kormányhű ukrajnai sajtó nagyobbik része is fordul, igyekszik objektívebb képet festeni a helyzetről. Igyekeznek elébe mennek a Trump-adminisztráció várható kritikájának, amely szerint nagyon nem szép dolog félrevezetni a szövetségeseket, a támogatókat, hamis képet festeni a (katonai) helyzetről.

Ez annak ellenére folyamatosan romlik, hogy a Biden-kormány utolsó erőfeszítésével önti a nyugati hadianyag-szállítmányokat Kijev raktáraiba. Az oroszok közben nyomulnak nyugat felé. Zelenszkij pánikol, egymás után váltja le katonai vezetőit, amellyel teljesen elbizonytalanítja a hadsereg parancsnoki állományát. A gazdasági élet akadozik, az ingatlan adásvétel a kormányzati átállás miatt leállt. A világon egyedülálló módon két évre korlátozták a tulajdonátruházáskor megkövetelt tanúsítványok érvényességét.

Furcsa Európához közeledés ez, most már sem eladni, sem vásárolni nem lehet ingatlant

– dohog egy kijevi lap.
Ukrajna nem kap fegyvert Dél-Koreától

Balul sült el Szöul próbálkozása, hogy korszerű dél-koreai fegyvereket adjon el Ukrajnának. A fő ok: a dél-koreaiak nem gondolták át a nemzetközi helyzet lehetséges fordulatait, mindenek előtt az amerikai elnökválasztás következményeit, és hirtelen visszavonták korábbi szállítási javaslataikat. Holott az ukránok jól jártak volna a hatalmasra fejlesztett, kitűnő műszaki színvonalra emelkedett dél-koreai hadiipari komplexum termékeivel,

• a világ egyik legjobbjának tekintett K2-es közepes (MBT) harckocsival, vagy
• a K9-es 155 mm-es önjáró tarackkal, légvédelmi rakéta-csöves tüzérségi komplexumával.

Szöul meghátrálása mögött az áll, hogy Dél-Korea nem akart belebonyolódni „egy proxiháborúba”, amelyet Ukrajnában vívna Észak- és Dél-Korea. Észak-Korea aktív katonai jelenlétének bármilyen meggyőző bizonyítékát mindeddig nem tudták bemutatni Kijevben. Igaz, homályban tartott ukrán hírszerzési források alapján a liga.net azt jelentette, hogy hat észak-koreai katona meghalt, három megsebesült egy ukrán támadásban.

Az elesettek a feltételezések szerint fegyvertechnikusok voltak, akik az új orosz ballisztikus rakéták indításában, célzásában segédkezhettek. Az említett forrás szerint az észak-koreaiakat egy „burját zászlóaljba” szervezték be, amely a 11. önálló légi szállítású rohamdandár részeként fog működni. A legrosszabb variáns az ukrán védők szemszögéből, ha az orosz tüzérek támogatást kérnek Észak-Koreától, amelynek fegyveres erejében – a világon egyedülálló módon – fejlett és komplex önálló tüzérségi felsőbb egységek állnak hadrendben. Erről Alekszandr Kovaljenko, az ukrán kormányerőket segítő „Információs Ellenállás” nevű szervezet szakértője beszél.

Szöul fél Moszkvától, fél Pekingtől és fél Washingtontól is

A másik bizonytalansági tényező az egyenlőtlenség. Moszkva elismerte, hogy észak-koreai katonák érkeznek az országba, Kijevben viszont hivatalosan szó sem volt arról, hogy a roppant óvatos szöuli rendszer katonákkal, vagy akárcsak szakértőkkel támogassa az ukránok védelmi harcát. Az Ukrajna–Dél-Korea fegyverügylet „normális”, te adod a pénzt–én adom a fegyvert alapú biznisznek ígérkezett. Noha Dél-Korea elvben támogatja Ukrajnát, de szóba sem került a Moszkvával való kapcsolatok szándékos megrontása.

Szöul pánikszerűen retteg attól, hogy egy konfrontálódás Moszkvával növelheti az északról indított támadás esélyét.

Itt húzódik meg a harmadik, a legfontosabb tényező: Oroszország és Észak-Korea korábban sem rossz kapcsolatai az ukrajnai háború második évében ugrásszerű javulást mutattak. Putyin elnök példátlan gesztusként idén ellátogatott a KNDK fővárosába. Stratégiai partnerségi egyezményt kötöttek, a politikai és a katonai kapcsolatok mellett meglódult a gazdasági, hadiipari együttműködés is. A megkötött egyezményeknek számos titkos záradéka van.

Dél-Koreát e tekintetben térdre kényszerítették a geopolitikai realitások. Nem is olyan rég még azt tervezték, hogy – Ukrajna hátán kapaszkodva, zsíros megrendelésekkel, Kijev amerikai és EU pénzeibe is alaposan belemarkolva – fegyverexportban lenyomják a két hatalmas szomszédot, Kínát és Japánt, és Amerika, Franciaország és Oroszország mögött a világ negyedik legnagyobb fegyverexportőrévé válnak. Most vélhetően be kell érniük a világranglista jelenlegi, nyolcadik helyével.

Forrás: VG.hu/KH