Tűzszünet talán létrejöhet, béke biztosan nem lesz 2025-ben
Tűzszünet talán létrejöhet, békét biztosan nem fog kötni 2025-ben Ukrajna és Oroszország.
Kiszámolták: 56 évig tartana az oroszoknak elfoglalniuk egész Ukrajnát, ez annak alapján jött ki, amekkora területet az idén az oroszoknak – a véres harcok árán – sikerült elfoglalniuk. Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense említette ezt a számot. A biztonságpolitikai szakértő véleménye röviden: „tűzszünet talán létrejöhet, békét biztosan nem fognak kötni”. A tűzszünet megkötése felé az nyomja a harcoló feleket, hogy mérhetetlen veszteségeket szenvednek emberéletben, infrastruktúrában, gazdaságilag, az oroszok pedig még politikailag is.
A béke más tészta, ott számtalan akadályozó tényező van, nem utolsósorban a fő kérdés: hol legyenek a határok, illetve Ukrajna milyen biztonsági garanciákat kapna a jövőre nézve.
A magyar miniszterelnök gyakran hivatkozik Donald Trumpra, holott a régi-új amerikai elnök elképzeléseiről egyelőre csak annyi a biztos, amit leendő nemzetbiztonsági tanácsadója mondott. „Az egész világ örülne annak, ha valamilyen szünet jönne abban a mészárlásban, amit látunk Ukrajna keleti részében…Be kell szüntetnünk a harcokat. Ha az első lépés ehhez valamilyen tűzszünet, hát, meglátjuk, mit jelent ez” – mondta meglehetősen kételkedve Mike Waltz.
Kérdés, mi a realitás. Vajon indokolt lehet-e bármilyen optimizmus egy jövő évi ukrajnai béketeremtés ügyében? Kaiser Ferenc biztonságpolitikai szakértő szerint nem véletlen, hogy a felek a tűzszünetre már maguk a felek is hajlanának. Egyrészt mindkét fél kimerült, nem csak az ukránok, hanem az oroszok is, habár az ukránok sokkal inkább, hiszen az ő területükön folyik a véres háború, az ő országuk területén halmozódott fel tízmillió befulladt lőszer, akna, az ő infrastruktúrájuk pusztul (az oroszok szisztematikusan pusztítják). Bár Ukrajna valószínűleg feleannyi embert sem veszített a fronton, mint Oroszország, az utóbbi azonban három és félszer népesebb, ezért a felmorzsoló háborúban ők sem állnak jobban – sorolta a tényeket Kaiser.
S persze Oroszország számára is irgalmatlan erőforrást köt le a háború. Gondoljunk csak bele! Ha csak egy kicsit is jobb állapotban lenne, akkor meg tudta volna menteni Aszad szír elnököt, ám annyi érdemi segítséget volt képes nyújtani, hogy kimenekítette a diktátort – fejtegette a szakértő, emlékeztetve arra, hogy a Kremlnek ez immár a második nagy fiaskója, hiszen az örményeket sem tudták megmenteni Azerbajdzsán ellenében, „megjegyzem, ugyanaz a ’barbár’ állam állt mind a két esetben a másik fél mögött, azaz Törökország”. Oroszország tehát szintén meggyengült, gazdaságilag is, no meg katonailag is, hihetetlen technikai veszteség érte, nem szólva a mérhetetlen számban odaveszett jól képzett tisztről, tiszthelyettesről. És nem mellesleg Oroszország még komoly gazdasági és politikai pozíciókat is veszített Kínával szemben Közép-Ázsiában – folytatta az orosz veszteségek sorolását.
Ami szerinte talán járható út lehetne – „persze meglátjuk, mekkora lesz a fogadókészség erre” –, ha az aktuális frontvonalak mentén jönne létre a tűzszünet. Az lehetne egy de facto államhatár, mint amilyen a két Korea között Panmindzson. Lehet, az ukránok belemennének ebbe, de az oroszoknak ez vélhetően túlságosan kevés lenne – jegyezte meg.
S persze a felek biztonsági garanciákat is elvárnának. Kijev mondhatja, hogy Európa érdekében lemond az elfoglalt területekről, ám komoly biztonsági garanciaként azonnali NATO- és Európai Uniós tagságot vár el. Ebbe azonban Oroszország nem egyezne bele. Ugyanakkor azt nehéz lenne megmondani, hogy Moszkva számára miért és milyen garanciák kellenének, hiszen eddig mindig az oroszok voltak az agresszorok – szögezte le. Illetve azt tudjuk, hogy Putyin mit várna el: a teljes ukrán haderő leszerelését és Ukrajna NATO- és EU-belépésének a tilalmát – mutatott rá.
A két országnak tejesen eltérőek a békefeltételei – összegezte. Az oroszok azt követelik, hogy Ukrajna mondjon le jelentős területeiről, amivel egy új országhatár jönne létre, s Ukrajna számára mondják ki a NATO- és az EU-belépés tilalmát. Ezzel szemben még ha Kijev le is mondana területeinek egy részéről, azt követlené cserébe, hogy a kisebb Ukrajnát azonnal vegyék fel a NATO-ba és az EU-ba.
Azért a megegyezési hajlandóság ma már a korábbinál valamivel nagyobb egy tűzszünetre. Moszkva is kezdi belátni ennek szükségességét, s az ukránok is, ahol egy friss közvélemény-kutatás szerint a lakosság többsége akár területi veszteség árán is, de szeretné már a háború végét látni. Igaz, azt is kinyilvánították, hogy nem bármi áron.
Végezetül egy egészen döbbenetes dolgot mondott Kaiser Ferenc. Valaki kiszámolta, hogy 56 évig tartana az oroszoknak elfoglalniuk egész Ukrajnát, mindezt annak alapján, amekkora területet az idén az oroszoknak sikerült elfoglalniuk Ukrajnában.
Forrás: hirklikk.hu/KH
