Putyin a katonai szövetségébe csalná Vietnámot
Idén január 30-án ünneplik, hogy Vietnám és Oroszország 75 évvel ezelőtt felvette a diplomáciai kapcsolatokat. Ennek apropóján és Vlagyimir Putyin júniusi látogatásának folytatásaként tett kétnapos hivatalos látogatást Vietnámban Mihail Misusztyin miniszterelnök.
Putyin tavaly júniusi látogatása során a vezetők megvitatták a Moszkva és Hanoi közötti partnerség fejlesztését, és ennek nyomán több mint 15 kétoldalú dokumentumot írnak alá a különböző területeken folytatott együttműködésről, köztük egy memorandumot a vietnámi nukleáris technológiai központ létrehozásának ütemtervéről. Megállapodtak az átfogó stratégiai partnerség erősítésében is, amelyet a két ország már évek óta hivatalosan fenntart. Misusztyin látogatása tulajdonképpen a nyári megállapodások technikai megvalósítása, valamint további együttműködési formák és területek megállapítása szempontjából volt fontos a két ország számára.
Az orosz miniszterelnök látogatása során hét további megállapodás született, amelyek a kereskedelmi, gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés mélyítésére irányulnak. Szándéknyilatkozatokat kötöttek a rádióelektronika, a digitális átalakítás és az atomenergia területén. Ezenkívül növekedhet az energiahordozók, az olaj és a gáz szállításának volumene is.
Az Eurázsiai Gazdasági Unió (EAEU) és Vietnám között 10 éve van hatályban szabadkereskedelmi megállapodás, és a látogatás kapcsán közzétett közleményből kiderül, hogy a felek továbbra is hajlandóak arra, és érdekeltek abban, hogy együttműködjenek a kulcsfontosságú területeken. Az ilyen prioritások közé tartozik a kereskedelem elmélyítése, az infrastruktúra korszerűsítése és a logisztikai kapcsolatok bővítése. Ebben kiemelt fontosságot kap a vasúti, tengeri és multimodális útvonalak integrációja, ami a kétoldalú gazdasági kapcsolatok további erősítését szolgálja.
Oroszország számára Vietnám fontos – ha úgy tetszik – logisztikai állomás a délkelet-ázsiai országokkal folytatott kereskedelem során.
Nem beszélve arról, hogy az orosz GAZ-t közös vállalkozás keretein belül Vietnámban gyártják.
A GAZ persze nem egy prémiummárka, de a régió egyes országaiban megvan a piaca, és a vietnámi gyártás költséghatékonyabbá teszi a folyamatot.
Moszkva és Hanoi különös figyelmet fordítanak az energiára: Oroszország kész növelni az olaj- és LNG-exportot, valamint megújulóenergia-projekteket fejleszteni. Ugyanakkor folytatódik a munka egy nukleáris tudományos központ létrehozásán Vietnámban, ami fontos lépés lesz a nukleáris technológiák közös fejlesztése terén. Az energetikai együttműködés kiemelt terület Oroszország számára.
Egyrészt az olaj- és az LNG-export növelése Vietnám felé pótolhatja azokat a kieséseket, amelyek az egyre bizonytalanabb európai piacon keletkezhetnek, a nukleáris energetikai együttműködés pedig továbbra is egy olyan terület, amelyen Oroszország jó pozíciókkal rendelkezik, mind a technológiák, mind a nyersanyag, mind maga a dúsítási és feldolgozási ciklus terén. Nyugati konkurenseihez képest pedig költséghatékonyabb is.
Mindkét fél akar valamit a másiktól
A felek hangsúlyozták a kulturális kapcsolatok, valamint a tudományos együttműködés elmélyítésének fontosságát. Oroszországban egyébként jelenleg mintegy 3000 vietnámi ösztöndíjas tanul, Vietnámban pedig Puskin központ nyílik, ahol orosz nyelvet tudnak tanulni az érdeklődők.
Nem maradhatott ki persze a geopolitika és a nemzetközi kapcsolatok. Most is, ahogy Putyin látogatásakor, felszólaltak a nemzetközi szankciók alkalmazása és a harmadik országok belügyeibe való kívülről történő beavatkozási kísérletek ellen, és szükségesnek tartják az önmérsékletet és a konfliktusok békés úton történő rendezését. Oroszország megerősítette szándékát, hogy segítse Vietnámot a BRICS-országokhoz való csatlakozásban.
Összességében Misusztyin vietnámi látogatása nem csak egy udvariassági vizit volt a stratégiai partnerség 10. vagy a diplomáciai kapcsolatok 75. évfordulója alkalmából, amely célja, hogy délkelet-ázsiai partnerével közösen foglaljanak állást minden jó mellett és minden rossz ellen a régió nemzetközi politikájában,
bár a közzétett közös közleményben ennek is helye van.
Oroszországnak ha nem is szövetségesekre, de megbízható partnerekre van szüksége a régióban, amelyek egyrészt vásárlói lehetnek, másrészt pedig kijutást biztosítanak a délkelet-ázsiai piacokhoz. Vietnám ebben a tekintetben mindkettőnek megfelel, hiszen egyre gyorsabban fejlődő gazdasága idővel energiaéhséget fog generálni, amelyet Oroszország szívesen csillapít, másrészt pedig a kellő infrastrukturális beruházásokkal kényelmes bázis lehet az orosz tengeri kereskedelem számára, hiszen már jelenleg is hubként funkcionál.
Vietnámnak pedig olyan befektetésekre, energetikai fejlesztésekre van szüksége, amelyek nem feltétlenül Kínából vagy az Egyesült Államoktól származnak. Ebben Oroszország hagyományosan, a hidegháború óta, jól teljesített. A két ország egyre aktívabb együttműködése nem fogja megváltani egyikük számára sem a világot, ugyanakkor a jelenlegi körülmények között mindkettő számára kedvező, de elsősorban kényelmes.
