Több száz szervezet, intézmény és kezdeményezés finanszírozása vált kérdésessé Ukrajnában a USAID programjainak felfüggesztése miatt. Az eddig folyamatban lévő, és kiírásra került költségvetési és katonai támogatások egyelőre fennmaradtak.
„2025. február 7-én, pénteken, a USAID összes közvetlen alkalmazottja adminisztratív szabadságra kerül világszerte, kivéve a küldetéskritikus funkciókért, az alapvető vezetésért és a speciálisan kijelölt programokért felelős személyzetet” – áll az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének felfüggesztett honlapján. Az Egyesült Államok új külügyminisztere, Marco Rubio január 31-én elrendelte a USAID által finanszírozott külföldi segélyprogramok, valamint minden új finanszírozási kötelezettség szüneteltetését.
A rendelet elviekben 90 napra szól. Bár a USAID globális szinten fejtette ki tevékenységét és segélyprogramjait, politikai értelemben a legnagyobb mértékben azonban Ukrajnát rázta meg. Ukrajnának ugyanis az Egyesült Államok a legnagyobb donora, és csak a USAID a háború kitörése óta több tízmilliárd dollárral finanszírozta az ukrajnai projekteket.
Ezeknek a legnagyobb része, több mint 30 milliárd dollár közvetlen költségvetési támogatás volt, amelyből iskolákat, óvóhelyeket újítottak fel és tartottak karban, korszerű orvosi felszerelést vásároltak kórházak számára, valamint egyéb energetikai, infrastruktúra fejlesztést és felújítást finanszíroztak. Ezen kívül további 2,6 milliárd dollár humanitárius segélyt, 5 milliárd dollár fejlesztési segélyt is folyósítottak Ukrajnának.
Az amerikai támogatás három évtizede
Ukrajna 1992-ben írta alá a szerződést a USAID-el és azóta komoly jelenléttel rendelkezett az országban. Az elsődleges cél a szétesett Szovjetunió romjaiból talpra álló ország segítése az áttérésben a versenyalapú piacgazdaságra. Emellett ott volt a kritikusan fontos társadalmi reformok bevezetésének elősegítése az Ügynökség számára egyébként hagyományos humanitárius és pénzügyi támogatási projektekkel egyetemeben.
Az ukrajnai és nyugati médiában a leginkább a humanitárius, egészségügyi, gazdasági és infrastrukturális projektek kiesésének várható káros hatásait vázolták. A legnagyobb hangsúlyt a humanitárius kezdeményezések finanszírozásának a kiesése kapja, hiszen Ukrajnában a háború kitörése óta rengetegen szorulnak mentális és fizikai rehabilitációra egyaránt.
A támogatások kiesése olyan szervezeteket is érint, amelyek veteránok, mozgássérültek megsegítésével foglalkoznak, de hasonló hatással van a mezőgazdasági projektekre is. A háború kitörése óta több olyan kezdeményezést is finanszírozott az Ügynökség, amely a gabonatermesztésre irányult akár vetőmagok, akár műtrágyák, vagy gépek beszerzésére.
Ezzel együtt külön szervezetek működtek, amelyek üzleti és jogi tanácsadást biztosítanak számukra, de voltak olyan civil szervezetek is, amelyek például a földreformok szükségessége mellett lobbiztak. Az ilyen jellegű támogatások valóban jelentősen átszövik Ukrajnát. Mindazonáltal érdemes megfigyelni a USAID támogatások kisebb mértékben gyakorlatias, vagy kézzelfoghatóbb ágát is.
Mire kapott még amerikai pénzt Ukrajna?
2024-ben Ukrajna 6,05 milliárd dollárt kapott USAID-programokon keresztül, amelyből 3,9 milliárd dollár közvetlen költségvetési támogatás volt, egy vissza nem térítendő, nem katonai célú kiadásokra vonatkozó keret. 2024. december 31-én 39 USAID program volt folyamatban Ukrajnában, összesen 4,28 milliárd dolláros költségvetéssel.
A közzétett beszámolóból kiderül, hogy a folyamatban lévő 39 projekt összesen öt fő irányra van bontva:
- Demokrácia és emberi jogok,
- Gazdasági fejlődés,
- Kritikus infrastruktúra,
- Egészségügy,
- Humanitárius segélyek.
Az utóbbi programban 53 támogatott szervezetnek kellett 252 millió dolláron osztoznia, míg a demokrácia és emberi jogok csoportbon belül, – amelyhez hozzátartozik a divatos governance is, – 1,09 milliárd dollárt osztottak ki 566 szervezetnek és intézménynek. Ennél csak egy kicsivel több, 1,15 milliárd dollárt szántak a gazdasági fejlődésre, a legtöbbet – 1,4 milliárd dollárt – pedig érthető okokból a kritikus infrastruktúra kapta. Az egészségügy szerény 381,8 millió dollárnyi támogatásra számíthatott. Az itt vázolt programokon keresztül összesen több mint 1000 szervezet, intézmény és hivatal jutott támogatáshoz.
Ukrajnában a civil társadalom, valamint a demokrácia és az emberi jogi aktivista programok és az őket támogató médiumok többsége ezekből a programokból tartotta fenn magát, így azok működése és működtetése kérdésessé válik. Emiatt merül fel annak a kérdése is a nyugati sajtóban, hogy vajon milyen szinten marad fenn Ukrajnában a szólásszabadság, az ügynökségi támogatása nélkül maradt több tucat médium és több száz civil és aktivista szervezet ellehetetlenedése után.
Az ügy ennél azonban összetettebb, ugyanis a „méltóság forradalma” után ezek a médiumok igen komoly szerepet kaptak az ukrán társadalom új, politikai nemzetté kovácsolásában, a programokból „élő” aktivista csoportok pedig erőteljesen felléptek a politikai folyamatok alakítása során.
Gyakran a konfliktusok szításához, valamint az épp domináló politikai irány ellenzőinek karaktergyilkolásához is közük volt.
2019-ben például többségük Volodimir Zelenszkij ellen lépett fel, míg az utóbbi három amerikai elnökválasztás kampányaiban látványosan a demokrata jelölteknek szurkoltak. Ezek további működésének jövője egyelőre bizonytalan.
Az ukrajnai szakértők egy része úgy véli, hogy ez akár pozitív hatással is lehet a belpolitikai folyamatokra, mert ez a rendkívül kiterjedt médiahálózat, amely a demokrata adminisztráció liberális külpolitikája jegyében tevékenykedett, igen komoly befolyással volt az ukrán politikai életre, gyakran a legkonfrontatívabb hangot megütve akár az orosz, vagy más ukrajnai nyelvi közösségek, vallási felekezetek vagy éppen a szomszédos országokkal szemben.
A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ kutatója és a Magyar Külügyi Intézet
Forrás: index.hu/KH
