Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy „nagyon szorosan” együtt akar működni Vlagyimir Putyinnal az ukrajnai háború befejezése érdekében, és azt reméli, hogy „látogatni fogják egymás országát”. Egyértelmű, hogy Putyin is így gondolja, hiszen meghívta Trumpot Moszkvába. Európa vezetői azonban egyáltalán nem örültek a fejleményeknek.
Az amerikai elnök hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háborúról szóló tárgyalások „azonnal” megkezdődnek a Putyinnal folytatott hívása után. Ha ez a látogatás valóban megvalósul, az az amerikai-orosz kapcsolatok jelentős elmozdulását jelentené, hiszen amerikai elnök több mint egy évtizede nem járt Oroszországban. Ennek azonban nem mindenki örülhet.
Steve Rosenberg. a BBC moszkvai tudósítója úgy jellemezte a mostani helyzetet:
Sok tekintetben Vlagyimir Putyin már most elérte, amit akart – azt, hogy közvetlenül tárgyalhasson az Egyesült Államokkal Ukrajnáról, akár Kijev és Európa feje fölött is, valamint hogy visszakerüljön a nemzetközi politika legfelsőbb szintjére.
Az azonban továbbra sem világos, Putyin mennyire hajlandó a kompromisszumra. Ahogy egy orosz újság fogalmazott a héten: „Oroszország kész a tárgyalásokra. De a saját feltételei szerint.”
Az orosz tisztviselők azt állítják, hogy Moszkva kész a tárgyalásokra, de mindig visszautalnak Putyin úgynevezett 2024 júniusi békejavaslatára, amely inkább ultimátumnak tűnik. Eszerint Oroszország megtarthatná az összes elfoglalt ukrán területet, plusz még további, jelenleg is ukrán ellenőrzés alatt álló földeket. Emellett Ukrajna nem csatlakozhatna a NATO-hoz, és a nyugati szankciókat fel kellene oldani.
Európa azt üzente Trumpnak, hogy lassan a testtel
Ezzel párhuzamosan az európai vezetők is egyértelművé tették álláspontjukat. A Reuters beszámolója szerint hét európai állam – köztük Nagy-Britannia, Franciaország és Németország – szerdán kijelentették, hogy részesei akarnak lenni minden jövőbeli tárgyalásnak Ukrajna sorsáról, hangsúlyozva, hogy csak egy igazságos megállapodás erős biztonsági garanciákkal biztosíthat tartós békét.
„Közös célunk, hogy Ukrajnát erős pozícióba hozzuk. Ukrajnának és Európának minden tárgyalás részének kell lennie”
– áll a hét ország és az Európai Bizottság közös nyilatkozatában. „Ukrajnát erős biztonsági garanciákkal kell ellátni. Az igazságos és tartós béke Ukrajnában elengedhetetlen feltétele az erős transzatlanti biztonságnak” – tették hozzá, hangsúlyozva, hogy az európai hatalmak készen állnak az amerikai szövetségeseikkel folytatandó egyeztetésekre.
Közvetlenül előzmény volt, hogy a francia, brit, német, lengyel, olasz és spanyol külügyminiszterek, valamint az Európai Bizottság képviselője szerdán Párizsban találkoztak Ukrajna külügyminiszterével. Az előre egyeztetett találkozó célja az uniós védelmi stratégia kidolgozása, Ukrajna megerősítésének lehetőségei, a jövőbeli béketárgyalások előkészítése, valamint az amerikai kormánnyal folytatandó egyeztetések előkészítése volt a hétvégi müncheni biztonsági konferencia előtt.
Ezzel az állásponttal szemben áll a Fehér Ház sajtótitkárának, Karoline Leavitt nyilatkozata arról, hogy bármely európai ország részt vesz-e a béketárgyalásokon. „Jelenleg nincs olyan európai nemzet, amelynek részvételéről beszámolhatnék” – mondta.
Az európai vezetők ezt követően élesen bírálták az amerikai lépéseket.
„A békét csak együtt lehet elérni. És ez azt jelenti: Ukrajnával és az európaiakkal együtt”
– fogalmazott Annalena Baerbock német külügyminiszter a Politico szerint, reagálva ezzel Trump szerdai bejelentésére az orosz vezetővel folytatott párbeszédről. „Ezt az utat együtt kell bejárnunk, hogy a béke visszatérjen Európába” – tette hozzá.
A Politiconak nyilatkozva Baiba Braze lett külügyminiszter kijelentette: Ukrajna részvétele bármilyen béketárgyalásban kulcsfontosságú. Braze szerint, bár minden diplomáciai megoldásnak magában kell foglalnia Kijevet, „ahhoz, hogy sikeres békemegállapodás szülessen, Oroszországot a harctéren kell meggyengíteni”.
„Oroszország politikája, gazdasága, vallása, médiája, magánszektora – minden a háborúra van berendezkedve. Ezért Oroszországot rá kell kényszeríteni a békére.”
Donald Tusk lengyel miniszterelnök Trump bejelentésére az X-en így reagált: „Minden, amire szükségünk van, az a béke. Egy igazságos béke. Ukrajnának, Európának és az Egyesült Államoknak együtt kell dolgoznia ennek érdekében. Együtt.”
Az amerikai belpolitikában is komoly vitát váltott ki Trump lépése a Politico szerint. Adam Schiff amerikai szenátor, aki régóta bírálja Trumpot és a republikánus elnök első impeachment-eljárásának vezető ügyésze volt, „remek üzletkötőnek” nevezte Trumpot „a Kreml számára”.
„Ma Donald Trump előbb hívta fel ellenségünket, Oroszországot, mint szövetségesünket, Ukrajnát”.
– írta Schiff a közösségi médiában, hozzátéve: „Közben a védelmi minisztere kizárta Ukrajna jövőbeli NATO-tagságát és szuverenitásának helyreállítását saját területe felett. Ne kerteljünk: ez Ukrajna és a saját érdekeink feladását jelenti, még a tárgyalások megkezdése előtt.”
Forrás: MTI
