Ukrajna ügye – ellentétekkel zárult a rendkívüli uniós csúcs

Ellentétekkel zárult a Donald Trump amerikai elnök ukrajnai rendezési terve miatt összehívott rendkívüli európai találkozó. A német kancellár markánsan más véleményen volt és korán távozott, míg a britek – és nem csak ők – készek lennének katonákat küldeni Ukrajnába közli az infostart.hu.

A múlt héten indított washingtoni diplomáciai próbálkozás – ha nem is váratlanul, de – hideg zuhanyként érte az európaiakat. Donald Trump elnök és emberei ugyanis közölték, hogy az EU nem vehet közvetlenül részt az Ukrajna jövőjéről döntő amerikai-orosz találkozókon, amelyek közül az elsőt kedden tartják Szaúd-Arábiában.

Macron francia elnök ezután hívta össze sebtében az általa legfontosabb érintett európai országoknak nevezett csoportot egy válságtanácskozásra.

Hétfőn kiderült: az európaiak megint nem tudnak egységes álláspontra jutni. Olaf Scholz német kancellár például idő előtt távozott, de előtte visszautasította Keir Starmer brit kormányfő ötletét, aki kész „vezető szerepet játszani” a Kijevnek adott biztonsági garanciák kérdésében és katonákat küldeni Ukrajnába az esetleges tűzszünet garantálására. Emellett sürgette a többi európai államot, hogy tegyenek hasonló lépést.

Scholz azzal állt ki a sajtó elé, hogy Starmer javaslata „kifejezetten nem helyénvaló”, „totálisan elhamarkodott” és hogy „kissé irritált” lett, amikor meghallotta.

Közben azonban Marco Rubio amerikai külügyminiszter az orosz partnerével, Szergej Lavrovval való tanácskozásra készült Rijádban.

Míg Nagy-Britannia, Franciaország és Svédország támogatta a külföldi erők kivezénylését, addig Németország, Spanyolország és még a lelkesen Ukrajna-párti Lengyelország is nemet mondott
arra, hogy a tűzszünet ellenőrzésére katonákat vezényeljenek ki.

„Ukrajna fölött alkudoznak, amikor a béketárgyalások kimenetele még nem világos” – mondta erre Scholz. Egy berlini kormányforrás szerint akkor mehetnének német katonák, ha „teljes” lenne az amerikai részvétel.

Keith Kellogg tábornok, Trump ukrajnai különmegbízottja azt sugallta, főnöke nem zárta ki amerikai csapatok kiküldését. David Petraeus nyugalmazott tábornok és a CIA volt igazgatója szerint a biztonsági garancia nem jelentené feltétlenül nyugati csapatok Ukrajnába való vezénylését, de a tűzszünet orosz részről történő megsértése „azonnali és jelentős” választ kell hogy maga után vonjon.

Maga Starmer a csúcs után azt mondta, hogy

Washingtonba utazik és elmagyarázza Trump elnöknek, hogy miért kellene garanciát adnia,

máskülönben nem lesz tartós béke Ukrajnában. Egy ilyen, „backstopnak” nevezett elképzelés részeként az amerikai légierő garantálná a külföldi kontingensek védelmét, ha Oroszország esetleg támadásba lendülne.

„Új korban élünk, itt az ideje, hogy felelősséget vállaljunk kontinensünk védelméért” – mondta Starmer.

Érdekes módon Donald Tusk lengyel miniszterelnök sem akar katonákat küldeni szomszédja megvédésére, de azt mondta: másképp támogatják azokat az országokat, amelyek hajlandóak biztonsági garanciákat adni Kijevnek.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter teljességgel elutasította a „ravasz” európaiak meghívását.

Forrás: infostart.hu/KH