Amerikai-orosz tárgyalások: Trump két fontos javaslatát is lesöpörték az asztalról az oroszok

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter továbbra sem kívánja leállítani az ukrán energiahálózat elleni támadásokat, és elutasítja a békefenntartók jelenlétét Ukrajnában.

A rijádi Diriyah-palotában tartott találkozók, amelyek az elmúlt három év legátfogóbb egyeztetései voltak a két ország között, megállapodással zárultak egy magas szintű munkacsoport létrehozásáról. Ennek célja az ukrajnai béketárgyalások előmozdítása és a konfliktus lezárásának lehetőségeinek feltárása – írja a Guardian.

A találkozón Szergej Lavrov, valamint Putyin külpolitikai főtanácsadója, Jurij Uzsakov is részt vett, akik az amerikai delegációval, köztük Marco Rubio külügyminiszterrel, Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadóval és Steve Witkoffal, Trump közel-keleti különmegbízottjával tárgyaltak. Rubio hangsúlyozta, hogy a konfliktus befejezésének olyan megoldásra kell épülnie, amely mind Ukrajna, mind Európa és Oroszország számára elfogadható. Ezzel összefüggésben konzultációkat folytattak az amerikai szövetségesekkel is.

A tárgyalások gyors üteme aggodalmat keltett Kijevben és Európában, ahol hétfőn külön megbeszéléseket tartottak a békefenntartó csapatok Ukrajnába történő küldésének lehetőségéről. Lavrov azonban kedden egyértelművé tette, hogy Oroszország nem fogadja el NATO-tagországok katonai jelenlétét Ukrajnában, még akkor sem, ha más zászló alatt működnének. Moszkva több alkalommal is ellenezte a nyugati katonák telepítését Ukrajna területére.

„Ma világosan kifejtettük álláspontunkat kollégáinknak, amelyet Putyin elnök is többször hangsúlyozott: a NATO bővítése és Ukrajna csatlakozása az észak-atlanti szövetséghez közvetlen fenyegetést jelent Oroszország érdekeire és szuverenitására.”

– mondta Lavrov.

A külügyminiszter elutasította az Egyesült Államok azon javaslatát is, amely arra irányult, hogy mindkét fél hagyjon fel az egymás energetikai infrastruktúrája elleni csapásokkal. Ezzel szemben azt állította, hogy Oroszország soha nem fenyegette Ukrajna polgári energiaellátását. A találkozót követően Uzsakov elégedetten nyilatkozott, hozzátéve, hogy szóba került egy esetleges Putyin-Trump csúcstalálkozó is, bár ennek megtartása a közeljövőben nem valószínű.

Az ukrán kormány képviselőit nem hívták meg a megbeszélésekre.

Eközben Volodimir Zelenszkij törökországi látogatása során, ahol Recep Tayyip Erdoğan elnökkel találkozott, kijelentette, hogy Ukrajna nem fogad el olyan békemegállapodást, amely az ország részvétele nélkül születik. Az ukrán államfő hangsúlyozta, hogy Kijev nélkül nem lehet döntést hozni a háború lezárásáról, és elutasította Putyin feltételeit.

A rijádi tárgyalások az első magas szintű kísérletet jelentették arra, hogy a háború kitörése óta először hivatalos tárgyalások induljanak az orosz invázió lezárásáról. Korábban a tárgyalások az orosz fél követelései miatt meghiúsultak.

Bár a diplomáciai megbeszélések jelentős figyelmet kaptak, továbbra is keveset lehet tudni Trump esetleges ukrajnai béketervéről, valamint Oroszország tényleges hajlandóságáról a megállapodásra. A keddi találkozó nem adott egyértelmű válaszokat ezekre a kérdésekre.

A megbeszélések lezárásakor mindkét fél óvatosan fogalmazott. Rubio kijelentette, hogy a találkozó „egy hosszú és nehéz folyamat első lépése” volt, és hangsúlyozta:

„Az ukrajnai konfliktus befejezésének minden érintett számára elfogadhatónak kell lennie, beleértve Ukrajnát, Európát és Oroszországot.”

Waltz hozzátette:

„A háborúnak véglegesen véget kell vetni, nem csupán ideiglenesen, ahogyan azt korábban láthattuk. A gyakorlati realitás az, hogy a területi kérdésekről és a biztonsági garanciákról is tárgyalni kell, ezek az alapvető feltételek.”

Forrás: novekedes.hu