Putyin kijelentette: Oroszország békét akar, de Zelenszkij ennek a célnak az útjában áll

Oroszország kész lenne felajánlani az együttműködés lehetőségét az Egyesült Államoknak a ritkaföldfémek területén – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva.

Rámutatott, hogy Oroszország nagyságrendekkel több ritkaföldfémkészlettel rendelkezik, mint Ukrajna, és ebben a tekintetben a világ egyik vezető országa. Kifejezte Moszkva készségét a külföldi partnerekkel való együttműködésre a ritkaföldfémek fejlesztésében, többek között az „új régiókban”.

Hozzátette, hogy az Egyesült Államok és Ukrajna közötti esetleges ásványkincs-megállapodás semmilyen módon nem érinti Oroszországot. Megjegyezte, hogy az ukrajnai ritkaföldfémkészleteket még fel kell mérni.

Azt is javasolta, hogy gondolkodjanak egy közös alumíniumbányászati projekt elindításán a krasznojarszki régióban, ahová amerikai vállalatokat is meg lehetne hívni. Az elnök 15 milliárd dollárra becsülte a projekt beruházásait. Megjegyezte, hogy Oroszország kész 2 millió tonna alumíniumot szállítani az amerikai piacra, ami szerinte stabilizálhatja a világpiaci árakat.

Putyin jónak ítélte Donald Trump amerikai elnöknek a védelmi kiadások csökkentésére tett javaslatát. Álláspontja értelmében Oroszország és az Egyesült Államok meg tudna állapodni a védelmi kiadások 50 százalékos csökkentésében és Kína is csatlakozhatna ehhez a kezdeményezéshez.

Az ukrajnai rendezésről szólva hangot adott álláspontjának, miszerint Trumpnak – ellentétben az európai vezetőkkel – szabad keze van ebben ügyben.

„Nemcsak azt mondja, amit gondol, hanem azt is teszi, amit akar. Nos, ez az egyik jelentős nagyhatalom vezetőjének kiváltsága” – mondta.

Úgy vélekedett, hogy Oroszországnak és az Egyesült Államoknak meg kell tennie az első lépést a kölcsönös bizalom növelésére az ukrajnai konfliktus megoldása érdekében. Közölte, hogy érdemben nem tárgyalt Trumppal a konfliktus megoldásáról.

Putyin szerint Trumpnak az ukrajnai politikai helyzet javítására tett kísérlete inkább magának Ukrajnának, mintsem Oroszországnak kedvez. Azt mondta, hogy Moszkvának semmi kifogása sincs az ukrán államiság megőrzése ellen, de ezt a területet nem lenne szabad ellenséges hídfőállásként felhasználni Oroszország ellen.

Mint mondta, Oroszország a lehető leggyorsabban el akarja érni a békét, de Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ennek a célnak az útjában áll.

„A kialakult helyzetben mi, furcsa módon, (…) abban lennénk érdekeltek, hogy továbbra is ott üljön, és tovább bomlassza azt a rezsimet, amellyel fegyveres konfliktusban állunk. De az ukrán államiság megerősítésének érdekei szempontjából természetesen úgy tűnik, energikusan és teljesen más irányba kell cselekedni. Olyan embereket kell hatalomra juttatni, akik élvezik Ukrajna népének bizalmát”.

Meglátása szerint Zelenszkij azzal, hogy megtiltotta magának az Oroszországgal való tárgyalást, zsákutcába kergette magát. Putyin szerint a hivatalban lévő ukrán vezető azért kerüli a békés rendezésről szóló tárgyalásokat, mert amint feloldják a hadiállapotot, azonnal választáson kell megméretnie magát.

Putyin orosz felmérésekre hivatkozva azt állította, hogy Zelenszkij támogatottsága feleakkora, mint Valerij Zaluzsnyijé, az ukrán fegyveres erők volt parancsnokáé, aki jelenleg hazája nagykövete Londonban. Az orosz elnök Zelenszkijt a hadsereg, a társadalom és az állam felbomlásának tényezőjeként jellemezte.

„A kijevi rezsim mai vezetője toxikus figurává válik Ukrajna fegyveres erői számára, mert abszurd parancsokat ad, amelyeket nem katonai, hanem politikai megfontolások diktálnak. Nem világos, hogy ezek min alapulnak. Ez az ukrán hadsereg nagy, indokolatlan, katasztrofális veszteségeihez vezet”

– nyilatkozott.

Az Oroszország és az Egyesült Államok közötti kapcsolatfelvételre adott európai reagálást érzelminek minősítette, amely – mint mondta – híján van a gyakorlati értelemnek. Putyin leszögezte, hogy Európa semmit sem követelhet Oroszországtól.

Ugyanakkor kijelentette, hogy Európa részvételére van igény az Ukrajnával kapcsolatos tárgyalási folyamatban. Emlékeztetett rá, hogy Európa maga utasította el az Oroszországgal való tárgyalást, „de vissza akarnak majd jönni – tessék!”

Megjegyezte, hogy egyes európai vezetőknek nehéz elállniuk a Kijevnek tett ígéreteiktől arcvesztés nélkül.