Magyarország a diplomáciai viták ellenére is több milliárd forinttal segítette Ukrajnát

A több mint három éve tartó orosz–ukrán háború emberek millióit kényszerítette arra, hogy a fegyveres összecsapások elől menekülve elhagyják az otthonaikat. Budapest és a kijevi vezetés között nézeteltérések, és diplomáciai konfliktusok is vannak, ám Magyarország ennek ellenére is jelentős támogatás nyújt Ukrajnának. A Miniszterelnökségi Sajtóiroda a hirado.hu kérdésére közölte, hogy a magyar kormány pontosan milyen támogatásokat nyújt Ukrajnának és az onnan érkező menekülteknek.

A cikk emlékeztet rá, hogy emberek tömegei menekülnek a fegyveres összecsapások elől, és bár Magyarország és Ukrajna között időnként súlyos nézeteltérések is kialakultak, a magyar kormány mégis többmilliárd forintos anyagi támogatást bocsátott a kijevi vezetés és az onnan érkező menekültek rendelkezésére. A Miniszterelnökségi Sajtóiroda a lapnak kifejtette, pontosan milyen segítségről van szó.

Az írás arra emlékeztet, hogy 2025. február 24-én volt három éve annak, hogy az orosz–ukrán háború elkezdődött. A fegyveres konfliktus nagyarányú elvándorláshoz vezetett, és 2025 elejére már 1,4 millió menekült érkezett Magyarországra. Közülük körülbelül 700 ezren fordultak valamilyen formában segítségért a hatóságokhoz vagy civil szervezetekhez, ötvenezer fő menedékes státuszt is kért. A Sajtóiroda elmondása szerint ennél is több ukrán tartózkodik az országban, mert az ukrán–magyar kettős állampolgárok jelentős része szintén Magyarország felé vette az irányt, a biometrikus útlevéllel rendelkező ukránok pedig vízummentesen, menedékes kérelmek nélkül jöhetnek.

A Miniszterelnökségi Sajtóiroda hangsúlyozta, hogy Magyarország erején felül teljesít a háború kitörése óta: százmilliárd forintot is meghaladó összeget fordított Ukrajnára és az onnan menekülőkre. Az uniós jogszabályok szerint az ukrajnaiak átmeneti védelmet igényelhetnek, menedékes státuszt kaphatnak, ami eltér a menekültstátusztól. Az átmeneti védelem 2026 márciusáig meghosszabbodott, ugyanakkor a jogosultaknak be kell nyújtaniuk a megfelelő tartózkodási engedélyt abban az országban, ahol maradni kívánnak.

Az átmeneti védelem keretében lakhatási és tartózkodási lehetőségek, munkavállalás, szociális és orvosi ellátások is elérhetőek. Magyarországon a menekültek étkezési, ruházkodási és egészségügyi segítségben részesülnek, álláslehetőségekhez juthatnak, valamint oktatási szolgáltatást és ingyenes utazási lehetőséget is kapnak. Biztosított továbbá a családok üdültetése, az ukrán sportolók felkészülési helyszíne, és energetikai támogatásként az áramszállítás is szerepet kapott. A magyar állam egy, a beszámoló szerint jól szervezett rendszeren keresztül ad folyamatos segítséget, amely magában foglalja a határon nyújtott gyorsellátást, a záhonyi és beregsurányi Segítségpontokat, valamint az ingyenes egészségügyi ellátást és oktatást.

A Miniszterelnökségi Sajtóiroda kiemelte, hogy 25 év alatti menekültek élhetnek a személyi jövedelemadó mentességével, igényelhetnek csecsemőgondozási díjat és gyermekgondozási díjat, emellett további lakhatási támogatásokhoz is hozzáférhetnek. A magyar köznevelésbe bekerülő ukrán diákok részére heti öt óra egyéni felkészítést biztosítanak, beleértve a magyar nyelv tanulását és a tantárgyi felzárkóztatást. Az érintettek ingyenes gyermekétkeztetésre is jogosultak, sőt a „Students at Risk” ösztöndíjprogram lehetővé teszi számukra tanulmányaik folytatását a magyar egyetemeken.

A cikk rávilágít, hogy a menekültek fogadásában és ellátásában jelentős szerepet visznek a karitatív szervezetek, továbbá a települési önkormányzatok is részt vesznek a munkában. Az írás idézte Soltész Miklós államtitkárt, aki korábban elmondta, hogy a karitatív szervezetek mintegy 5500 tonna, összesen 13 milliárd forint értékű segélyszállítmányt juttattak el Ukrajnába. A Baptista Szeretetszolgálat nyilatkozata szerint a háború kezdetétől folyamatosan segítik a menekülők ellátását, és adott esetben a nemzetközi szervezetekkel és magyar civil szervezetekkel együttműködve végzik munkájukat.

A Baptista Szeretetszolgálat tájékoztatása szerint a Magyarországon összegyűjtött pénzadományok és tárgyi felajánlások, valamint a Miniszterelnökség, a Hungary Helps Program, a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanács, továbbá amerikai és európai baptisták céladományai révén összesen mintegy 3,5 milliárd forintnyi humanitárius programot valósítottak meg Magyarországon és Ukrajnában, további 300 millió forintnyi természetbeni adománnyal kiegészítve.

A szervezet többek között Tiszabecsen információs és segítőpontot tart fenn, egy budapesti épületet újított fel a menekültek számára, és korábban a BOK sportcsarnokban kialakított tranzitváróban is segítette a munkát más szervezetekkel együtt. A Baptista Szeretetszolgálat mintegy 33 ezer embert látott el Tiszabecsen és a BOK csarnokban, továbbá utalványokkal és albérlet-díj támogatással is hozzájárult a rászorulók mindennapi megélhetéséhez. Nemcsak Magyarországon, hanem Kárpátalján, Beregszászon és Ungváron is működtet irodákat, segélyezési programokat, pszichoszociális támogatást, valamint generátorokat is küldött a belső-ukrajnai területekre.

A Katolikus Karitász szintén a háború első napjaitól aktív: 600 szállítmányt indított, amely összesen több mint 450 tonnányi, mintegy 1 milliárd forint értékű adományt jelentett. Tartós élelmiszer, ruházat, kórházi eszközök, aggregátorok, és egyéb szükséges felszerelések jutottak el a rászorulókhoz.

A Karitász ideiglenes szálláshelyeket, határ menti és pályaudvarokon működő segítőpontokat is létrehozott. Budapesten Integrációs Központot alakított ki, ahol lakhatási, munkaerőpiaci és egyéb tanácsadást, gyermekek számára nyelvórákat és beiskolázási segítséget biztosít. A közösségi programoktól a nyári táborokon át egészen az egészségügyi szűrővizsgálatokig terjed a támogatások köre. A beszámoló szerint több mint 42 ezer menekült kapott közvetlen segítséget, és sok családnak segítenek abban, hogy új környezetükben is teljes életet élhessenek.

A lakhatási támogatás szabályain azonban szigorított a kormány: 2024 júniusában megjelent rendeletmódosítás szerint csak azok a menekültek igényelhetnek ilyen támogatást, akik ténylegesen a háborús zónából érkeznek. A Miniszterelnökségi Sajtóiroda szerint két és fél évvel a háború kezdete után indokolttá vált a rendszer módosítása, így a nem érintett régiókból érkezőknek legalább heti húszórás munkavégzés szükséges a lakhatási támogatás igénybevételéhez, míg a legkiszolgáltatottabbaknak továbbra is teljes körű állami szállás biztosítható.

A beszámoló kitér arra is, hogy Orbán Viktor már többször hangsúlyozta: noha Magyarország nem kíván fegyverrel belekeveredni a háborúba, kiemelkedő humanitárius segítséget nyújt Ukrajnának. A kormány évek óta ad pénzügyi, infrastrukturális és egyéb segítséget mind Ukrajnának, mind az ukrán menekülteknek, ami kedvezően befolyásolhatja a kétoldalú kapcsolatokat. 2023-ban az ukrán parlament elfogadott egy új törvényt a nemzeti kisebbségek jogairól, amely alapján a kárpátaljai magyarság korábbi jogait igyekeznek helyreállítani.

A híradás szerint 2024 augusztusában Budapesten megnyílt az első magyar–ukrán két tanítási nyelvű iskola és gimnázium Csepelen, amelyet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök személyesen is felkeresett. Bár történtek lépések a kapcsolatok javítására, a háborúról alkotott, eltérő politikai álláspontok miatt újból és újból felszínre kerülnek régebbi konfliktusok is.

A cikk Magyar Levente miniszterhelyettes, parlamenti államtitkár szavait is idézi, aki 2025 elején bejelentette, hogy a magyar állam óvodát, iskolát, rendelőintézetet, okmányirodát és szolgáltató központot épített újjá a Kijev környéki háborús övezetben. Közlése szerint Magyarország következetesen folytatja az ilyen jellegű támogatásokat, hangsúlyozva: a háborút nem fegyverrel, hanem mindennapi, közvetlen emberi segítséggel kívánja enyhíteni.