KIJEV – Donald Trump amerikai elnök a Hszi Csin-ping kínai vezetővel tervezett találkozóját politikai megállapodások elérésére használhatja fel, amelyek hatással lehetnek az orosz-ukrán háborúra – véli Igor Csalenko politológus. Az Elemző és Stratégiai Központ vezetője szerint bár Ukrajna nem lesz a fő téma, a tárgyalások középpontjában az amerikai–kínai gazdasági kapcsolatok, Venezuela és Tajvan állhatnak, de Kijev sorsa is egy szélesebb alku részévé válhat.
Trump céljai és a lehetséges alku
Igor Csalenko az Apostrophe TV-nek nyilatkozva kifejtette, hogy Trump egyik fő célja az USA és Kína közötti gazdasági kapcsolatok megerősítése lehet, különösen egy új kereskedelmi megállapodás keretében. A politológus szerint a tárgyalások során érdekcserékre kerülhet sor, például Venezuela ügyében, amely Kína kulcsfontosságú olajszállítója (az ország exportjának 90%-a Kínába irányul). Emellett Tajvan helyzete is valószínűleg napirendre kerül.
A szakértő emlékeztetett, hogy a felek már bizonyították, képesek megegyezni, példaként említve a TikTok amerikai részesedésének 13 milliárd dolláros eladását.
Ukrajna szerepe az amerikai–kínai dinamikában
Csalenko szerint az ukrán kérdés valószínűleg nem lesz központi téma Washington és Peking között, de bekerülhet egy szélesebb megállapodáscsomagba. Úgy véli, Kína Oroszországot eszközként használja a Nyugat befolyásolására, „hogy bosszantsa az európai országokat és megossza az Egyesült Államok erőfeszítéseit”.
Az Egyesült Államok pedig az orosz energiahordozókra kivetett vámokat inkább politikai nyomásgyakorlásra használja a Kremllel szemben, mintsem valós gazdasági intézkedésként. Bár felmerült akár 500%-os vám lehetősége is, Csalenko szerint ilyen magas vámok bevezetése valószínűtlen, mivel az az amerikai gazdaságnak is árthatna. Trump korábban már jelezte, hogy kereskedelmi nyomással próbálja Kínát leválasztani az orosz energiáról.
Kína álláspontja és befolyása
A politológus szerint Peking nem érdekelt Oroszország vereségében, de támogathatja a konfliktus befagyasztását. Kína jelentős befolyással bír a Kremlre, többek között technológiák és fegyveralkatrészek szállításával, valamint a nagyszabású energia-kereskedelemmel. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban szintén úgy nyilatkozott, hogy Kína nem érdekelt Ukrajna győzelmében és Oroszország vereségében.
A háború gazdasági kulcsai most valóban Pekingben vannak
– összegezte Csalenko.
Nemzetközi kontextus
A kínai külügyminisztérium korábban tiltakozott az Egyesült Államok által a Rosznyefty és a Lukoil orosz olajvállalatok ellen bevezetett szankciók miatt, mondván, azoknak „nincs alapjuk a nemzetközi jogban”. Washington a szankciókat a tűzszünet kikényszerítése érdekében jelentette be.
Eközben az Európai Unió is elfogadta 19. szankciós csomagját Oroszország ellen, amely orosz bankokat, kriptovaluta-platformokat, valamint indiai és kínai szervezeteket is érint, továbbá korlátozza az orosz diplomaták mozgását. Magyarország jelezte, hogy nem akadályozza a csomag elfogadását.
A Trump-Hszi találkozó előtt az USA és Kína már előzetes konszenzusra jutott kereskedelmi kérdésekben. Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter a tárgyalásokat „nagyon produktívnak” nevezte, és reményét fejezte ki, hogy Kína nem vezet be exportkorlátozásokat a ritkaföldfémekre, cserébe az USA elkerüli a 100%-os vámok bevezetését. Az amerikai elnök korábban már jelezte, hogy Hszi Csin-pinggel tárgyalna az ukrajnai háború lezárásáról is a dél-koreai találkozón, amelynek időpontját a Fehér Ház október 30-ra erősítette meg.
Az összefoglaló az Apostrophe cikkére épül Igor Csalenko politológus elemzése alapján.
