BUDAPEST – Magyarország nem fog engedni a „brüsszeli nyomásnak”, és továbbra is határozottan ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajnának vissza kell adnia a kárpátaljai magyarok 2015 óta elvett nemzetiségi jogait – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten. A tárcavezető az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának ülésén kijelentette, a kormány nem fogja feladni ezt az álláspontját.
„Brüsszel szerint nem helyes, hogy Magyarország kiáll a magyarok jogai mellett”
Szijjártó Péter szerint óriási a nyomás Budapesten Brüsszel, az Európai Bizottság és számos tagállam részéről, hogy adják fel a kárpátaljai magyarok jogainak helyreállításához való ragaszkodásukat. „Jelenleg Brüsszelben és az európai uniós tagországok döntő többségében úgy vélekednek, hogy nem helyes, hogy Magyarország kiáll a Kárpát-medencei és azon belül a kárpátaljai magyarok jogainak visszaadása mellett” – tette hozzá.
A miniszterelnök, Orbán Viktor a legutóbbi EU-csúcs után szintén arról beszélt, hogy Magyarország nem támogatja Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdését (részletek itt).
Szijjártó: Ukrajna hazudik a jogok visszaadásáról
A tárcavezető hazugságnak minősítette, hogy a magyar kormány ne lenne hajlandó tárgyalni. Elfogadhatatlannak nevezte azt az ukrán propagandát, „amiben azt hazudják, hogy ők visszaadták a kárpátaljai magyar nemzeti közösség jogait”.
„Ez nyomokban sincsen így. Ígéretek folyamatosan vannak, szép szavak folyamatosan vannak, de mind a mai napig olyan jogszabálymódosítás sem történt meg, amely a jogok visszaadása irányába mutatott volna”
– hangsúlyozta. Szerinte Brüsszel rászoríthatná Kijevet a módosításokra, de a kérdést nem tartják fontosnak, amit az EU bővítési biztosa is megerősített. „Itt csak magunkra számíthatunk” – fogalmazott.
Kárpátaljára jutott a legtöbb gazdasági támogatás
Szijjártó Péter leszögezte, a nemzetpolitika továbbra is a szuverenista magyar külpolitika „szíve közepe”. A Kárpát-medencei Gazdaságfejlesztési Program keretében idén átlépték a 62 ezret a sikeres beruházások száma; a kormány 242 milliárd forintos támogatásával több mint 470 milliárd forint értékben jöttek létre beruházások.
A legtöbb támogatást Kárpátaljára küldték, ahol több mint 34 ezer beruházás valósult meg a program 2016-os indulása óta. A Vajdaságban több mint 16 ezer, Erdélyben több mint hatezer, Felvidéken kis híján négyezer, a Drávaszögben majdnem ezer, Muravidéken pedig hétszáz támogatás kiutalására került sor. Emellett a magyarországi vállalatok Kárpát-medencei beruházásait is támogatják, 226 projekt összértéke elérte a 200 milliárd forintot.
Oktatási és diaszpóra programok
A miniszter kitért a határon túli oktatási és kulturális intézmények támogatására is. Idén 6,5 milliárd forintot biztosítottak a Sapientia Alapítvány egyetemi rendszerének működésére, 2025-ben pedig meghaladta az ötszázat a diaszpóra ösztöndíjak száma.
Az erdélyi délutáni oktatási programra több mint egymilliárd forintot, a felvidéki húsz nemzeti jelentőségű intézmény működésére 1,2 milliárd forintot, a Vajdaságban pedig tizenhat intézmény és hat program fenntartására összesen majdnem négymilliárd forintot folyósítottak. A Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében idén százötven új intézmény épült és hétszázat újítottak fel.
Határátkelés és fizikai kapcsolattartás
Szijjártó Péter érintette a határok átjárhatóságát is. Leszögezte, az illegális migrációval szembeni álláspont változatlan, viszont a szabályosan átlépők számára a lehető legtöbb lehetőséget kívánják biztosítani. Kiemelte, hogy 2010 óta 47 új határátkelési lehetőséget adtak át, legutóbb áprilisban a magyar-ukrán határon, és fontos eredménynek nevezte az Ungvár–Budapest közvetlen vasúti összeköttetés nemrég történt létrehozását.
Az összefoglaló a MTI.hu közleményére épül.
