Norvégia elutasította, hogy egyedüli garanciavállalója legyen annak a 140 milliárd eurós uniós hitelnek, amelyet Ukrajna támogatására szánnak, de a hozzájárulás lehetőségét nem zárta ki. Az Európai Bizottság terve szerint a befagyasztott orosz vagyon fedezné a kölcsön törlesztését, ám a javaslat komoly akadályokba ütközött Brüsszelben. A norvég kormány szerint a nyugdíjalap felhasználása kockázatos precedenst teremtene az ország befektetéseire nézve.
„Háborús nyerészkedés” vagy segítség?
Közgazdászok egy csoportja azt javasolta, hogy Norvégia – mint Nyugat-Európa legnagyobb olaj- és gázkitermelője – vállaljon garanciát a hitelre, mivel az ország jelentős extraprofitra tett szert az energiaárak emelkedéséből. Az ötletet felerősítette, hogy az EU-s tervek megvalósítása bizonytalanná vált, miután kudarcba fulladtak a tárgyalások Belgiummal, ahol a befagyasztott orosz vagyon nagy részét kezelő Euroclear székhelye található.
„Hiba lenne bármit is kizárni, mielőtt látnánk a konkrét javaslatot, de felmerültek olyan ötletek, hogy Norvégia garantálja a teljes összeget… Ez szóba sem jöhet”
– jelentette ki Jens Stoltenberg pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy a hozzájárulás egyéb formáiról a végleges uniós javaslat ismeretében dönthetnek.
Veszélyben az olajalap?
Jonas Gahr Støre miniszterelnök a parlamentben leszögezte: nem használják fel a mintegy 2100 milliárd dolláros állami nyugdíjalapot (az úgynevezett olajalapot) garanciavállalásra. A kormányfő szerint ez olyan precedenst teremthetne, amely később veszélybe sodorhatná a norvég befektetéseket világszerte. Oslo inkább a közvetlen támogatásokat preferálja: a 2023–2030-as időszakra már több mint 275 milliárd korona (kb. 27,4 milliárd dollár) segélyt különítettek el Kijev számára.
Összeállításunk az AFP tudósítása alapján készült.
