Az Ukrán Vasutak (UZ) súlyos pénzügyi és infrastrukturális válsággal néz szembe. Szerhij Lescsenko, az UZ felügyelőbizottságának helyettes vezetője a parlamentben közölte, hogy az idei első kilenc hónapban 7,2 milliárd hrivnya (kb. 72 milliárd forint) nettó veszteséget szenvedtek el. Az okok között a teherszállítás 49%-os visszaesése és a 3000 vasúti objektumot ért orosz támadás szerepel.
Veszteségek és állami mentőöv
Lescsenko szerint a személyszállítás (amely tavaly 18 milliárd hrivnya veszteséget termelt) költségeit már nem lehet fedezni a teherforgalomból. A helyzetet súlyosbítja a háború – idén 800 támadásban 3000 objektum sérült meg – és a korábban jövedelmező tranzitfuvarozás teljes elvesztése.
Az állam idén 13 milliárd hrivnyával támogatta az UZ-t, jövőre pedig 16 milliárdot kérnek a költségvetésből. A cég emellett fémhulladék eladásából (10 milliárd hrivnya) és a teherfuvarozási díjak indexálásából (22 milliárd hrivnya) remél bevételt. Lescsenko szerint ha a díjemelés elmarad, a személyjegyek árát 3-4-szeresére kellene emelni, bár valószínűbbnek tartja az Intercity vonatok SV és első osztályú helyeinek dinamikus árazását.
A tisztségviselő kitért Volodimir Zelenszkij elnök ígéretére a 3000 kilométer ingyenes utazásról. Szerinte ezt meg lehet oldani a fel nem használt, el nem adott helyekből (amelyek száma néha eléri a havi 700 ezret) a csúcsidőn kívüli időszakokban.
Korrupció és „szuperprofitos” fuvarok
Nem mindenki ért egyet a veszteségekről szóló narratívával. Vjacsaszlav Konovalov, a „Jevropatrul” elemzője szerint a veszteségekről szóló hírek „enyhén szólva furcsák”, mivel a nyugati irányú teherszállítás továbbra is „szuperprofitos”. A Strana forrásai szerint a korrupció mértéke a háború alatt még nőtt is a vállalatnál.
Az ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Iroda (NABU) idén tavasszal fejezett be egy nyomozást, amely a vasúti kábel- és transzformátor-beszerzéseken elszenvedett többmilliós veszteségeket vizsgálta. A vád szerint az UZ felső vezetése mellett parlamenti képviselők, az SZBU tisztjei és „az Elnöki Hivatal emberei” (név szerint Artem Silo) egyfajta „háttérirodaként” működve, százalékért cserébe irányították a közbeszerzéseket, ezzel 2021 és 2024 között több mint 400 millió hrivnya kárt okozva.
A lap forrásai szerint ez csak a „jéghegy csúcsa”. Más sémák is működnek, mint például az áram „feketén” történő eladása (mivel az UZ-nak mindig van árama), és mozgósítási mentességek árusítása 6-9 ezer dollárért. Eközben a vasút egyszerű alkalmazottai 3-4 hónapos fizetési késésekről számolnak be, ami miatt tömeges felmondások kezdődtek.
Infrastrukturális összeomlás
A működést az orosz támadások is nehezítik, amelyek rendszeresen célozzák a mozdony-depókat (Odessza, Szumi, Poltava megye), komoly késéseket és vasúti káoszt okozva. A karbantartás teljes hiánya miatt a menetidő jelentősen megnőtt: a Kijev–Harkiv Intercity út 4 óra 25 percről 5 órára, a Kijev–Lviv út 4 óra 40 percről 6 óra 2 percre nőtt.
Egy minisztériumi forrás szerint a vasút helyzetéről szóló „pánikkeltés” mögött az is állhat, hogy bizonyos üzleti körök „privatizálnák a profitot” (a jövedelmező teherszállítást), miközben „államosítanák a veszteségeket”, azaz az adófizetőkre hárítanák a személyszállítás és az infrastruktúra fenntartásának költségeit.
A hír a strana.today beszámolója alapján, szerkesztve. Forrás: strana.today
