- Kiszivárgott hangfelvételek szerint Trump különmegbízottja, Steve Witkoff területcserét és Donyeck átadását ígérte az oroszoknak a békéért cserébe.
- Kijev valójában nem az eredeti, hanem egy módosított, 19 pontos tervre bólintott rá, abban bízva, hogy Putyin elutasítása után Trump keményebb eszközökhöz nyúl.
- Washingtonban belső harc dúl: Vance köre a Kijevre, Rubio a Moszkvára gyakorolt nyomást szorgalmazza.
Kínos diplomáciai botrány rázta meg a washingtoni béketeremtési kísérleteket: a Bloomberg birtokába jutott hangfelvételek szerint Steve Witkoff, Donald Trump amerikai elnök különmegbízottja már októberben arról győzködte a Kreml illetékeseit, hogy képes nyomást gyakorolni Ukrajnára és magára Trumpra is egy Moszkva-barát megállapodás érdekében. A kiszivárgott beszélgetésben Witkoff konkrétan „Donyecket és talán valamilyen területcserét” vázolt fel a béke áraként, miközben Kijev egy egészen más stratégia mentén próbálja maga mellé állítani az amerikai vezetést.
Titkos ígéretek a háttérben
A felvételek szerint Witkoff október 14-én – napokkal Zelenszkij washingtoni látogatása előtt – beszélt Jurij Usakovval, a Kreml külpolitikai tanácsadójával. A megbízott célja az volt, hogy összehozzon egy hívást Trump és Putyin között még az ukrán elnök érkezése előtt.
„Tudom, mi kell a békemegállapodáshoz: Donyeck és talán egy területcsere valahol máshol. […] Úgy gondolom, Jurij, hogy (Trump) nagy mozgásteret és felhatalmazást ad nekem az üzlet megkötésére” – hallható a felvételen Witkoff.
Az orosz fél azonban nem érte be ennyivel. Egy későbbi, október 29-i beszélgetésben Usakov már arról egyeztetett Kirill Dmitrijev orosz megbízottal, hogy Moszkvának „a maximumot kell kérnie”, beleértve a megszállt területek elismerését és Ukrajna NATO-tagságának feladását. Dmitrijev később az X-en „hírlapi kacsának” nevezte a Bloomberg értesüléseit.
A két terv csatája: 28 pont kontra 19 pont
Miközben a sajtó arról cikkezett, hogy Kijev elfogadta Trump béketerveit, a valóság ennél árnyaltabb. Ahogyan arról korábban írtunk, az ukrán vezetés nem az eredeti, 28 pontos „Trump-tervre” bólintott rá, hanem annak egy Genfben jelentősen átdolgozott, 19 pontos változatára, amelyet Marco Rubio külügyminiszterrel egyeztettek.
Az ukrán stratégia lényege a Strana.today elemzése szerint kockázatos, de logikus:
- Elfogadják a módosított (19 pontos) tervet, amelyet Moszkva várhatóan elutasít, mivel az nem tartalmazza a területi követeléseik teljesítését.
- Ha Putyin nemet mond, Kijev és európai szövetségesei arra kérik Trumpot, hogy keményítsen be: küldjön Tomahawk rakétákat és fokozza a szankciókat a „békét akadályozó” Oroszország ellen.
Belső feszültség Washingtonban
A helyzetet bonyolítja, hogy Trump környezetében két, egymással ellentétes forgatókönyv verseng. A J.D. Vance alelnök és köre által támogatott irányvonal visszatérne az eredeti, 28 pontos tervhez, és az amerikai támogatások megvonásával kényszerítené rá Kijevet a területi engedményekre. Ezzel szemben a Marco Rubio külügyminiszter fémjelezte vonal a Genfben módosított tervet támogatja, amely inkább Moszkvára helyezne nyomást.
Donald Trump egyelőre kivár: kijelentette, hogy csak akkor hajlandó találkozni Zelenszkijjel és Putyinnal, ha a béketerv már végleges vagy ahhoz nagyon közeli állapotban van. A diplomáciai nagyüzem azonban folytatódik: Dan Driscoll amerikai hadsereg-miniszter Abu-Dzabiban tárgyalt Kirilo Budanovval, az ukrán hírszerzés vezetőjével és orosz delegáltakkal.
A három lehetséges forgatókönyv
Az elemzések szerint Trump előtt három út áll, ha a felek nem jutnak dűlőre:
- A kényszerítés (Vance-terv): Visszatérés az eredeti 28 ponthoz, és Kijev kényszerítése a fegyverszállítások leállításával való fenyegetés révén. Ez azonban heves ellenállásba ütközne Európa és Trump saját tanácsadóinak egy része felől is.
- A nyomásgyakorlás (Rubio-terv): A módosított terv támogatása és Oroszország szankcionálása, ha nem fogadja el. Ennek kockázata a konfliktus eszkalációja és az, hogy az USA-nak kevesebb közvetlen eszköze van Moszkva befolyásolására.
- A kivárás: A döntés elhalasztása és a konfliktus „befagyasztása” érdemi megállapodás nélkül, amíg kedvezőbb feltételek nem állnak elő.
Összefoglalónk a Kyiv Independent és a Strana.today elemzése alapján, szerkesztve készült.
