- Ifj. Olekszandr Rodnyanszkij, az elnök volt tanácsadója a The Economistban bírálta a kijevi hatalomgyakorlást.
- A közgazdász szerint az Energoatom-botrány bizonyítja: a rendszerben a lojalitás felülírja a kompetenciát.
- Nyugaton felmerül a kérdés: a jelenlegi ukrán vezetés a megoldás része, vagy már maga a probléma?
Ifj. Olekszandr Rodnyanszkij, Volodimir Zelenszkij korábbi gazdasági főtanácsadója éles hangvételű cikkben bírálta az ukrán elnöki adminisztrációt a The Economist hasábjain, rámutatva a hatalom túlzott központosítására és a rendszerszintű korrupcióra. A közgazdász szerint az állami atomenergetikai vállalatnál, az Energoatomnál feltárt 100 millió dolláros kenőpénz-botrány nem csupán egy elszigetelt eset, hanem a vezetés tesztje. Ahogyan arról korábban beszámoltunk, a hatóságok már körözést adtak ki az ügy kulcsszereplője, Timur Mindics ellen, aki Zelenszkij régi üzlettársa volt.
A hűség fontosabb a szakértelemnél
Rodnyanszkij – aki 2019 és 2024 között adott tanácsokat az elnöknek – úgy véli, a kormányzat szisztematikusan építette le a fékek és ellensúlyok rendszerét. A Minisztertanács mára elvesztette önálló döntéshozó szerepét, és csupán az Elnöki Hivatal adminisztratív meghosszabbításaként működik.
„A kormányban töltött éveim alatt sosem tekintettek »praktikus embernek«. Elméleti szakember voltam. Az üzenet világos volt: nem vagyok alkalmas Ukrajna átalakításában való részvételre. Emlékszem, az elnök egyik közeli szövetségese azt mondta: a gazdasági »praktikum« igazi tesztje nem a makroökonómia, hanem az, hogy képes vagy-e túlélni a börtönt.”
A volt tanácsadó szerint a rendszerben a lojalitás mindent felülír, az intézményi szerepek elértéktelenedtek, a pozíciókat pedig barátokkal töltötték fel, akik a sikert a botrányok túlélésében, nem pedig azok megelőzésében mérik.
Veszélyes időzítés
A botrány a lehető legrosszabbkor robbant ki. Ukrajna egyszerre küzd a mozgósítási válsággal (több mint 300 ezer eljárás indult engedély nélküli távozás miatt), a gazdasági nehézségekkel és egy esetleges amerikai-orosz békepaktum árnyékával, amely „ellenőrzött kapitulációhoz” vezethet.
Rodnyanszkij szerint Zelenszkij reakciója a válságra – egy videóüzenet, amelyben a nemzeti méltóságra hivatkozott és a viták befejezését kérte – inkább emlékeztetett A nép szolgája című sorozat új évadára, mint egy államférfi cselekvésére. A szerző úgy látja, a politikai felelősségrevonás is színjáték: Julija Szviridenko miniszterelnök feladata a „tisztogatás”, holott gazdasági miniszterként épp ő felügyelte az Energoatom felügyelőbizottságának kialakítását.
A Nyugat bizalmi válsága
A cikk figyelmeztet: a nyugati partnerek szemében a kérdés már nem az, hogy van-e korrupció, hanem hogy a jelenlegi vezetés képes-e kezelni azt.
- A veszély nem az, hogy Európa hirtelen elfordul Ukrajnától.
- A kockázat az, hogy a támogatás lassabbá, szűkösebbé és feltételekhez kötötté válik.
- Ez éppen akkor történhet meg, amikor Kijevnek kiszámíthatóságra lenne szüksége a front stabilizálásához.
Rodnyanszkij konklúziója szerint kicsi az esélye, hogy Zelenszkij önként irányt váltana, hacsak a korrupciós botrány és egy kényszerű, népszerűtlen békealku nem állítja válaszút elé: vagy elfogadja a feltételeket, vagy távozik.
Cikkünk a ZN.UA összefoglalója alapján készült, szerkesztve.
