- Oroszország átvette a vezetést a drónháborúban, mennyiségben és hatékonyságban is lekörözve Ukrajnát.
- A harctéri fölény miatt Washington gyorsítaná a békefolyamatot, akár Kijev számára kedvezőtlen feltételekkel is.
- A hátország biztonsága megszűnt: az orosz drónok már a fronttól 30–70 kilométerre lévő utánpótlási vonalakat is pusztítják.
Az amerikai vezetés azért sürgeti a béketárgyalások felgyorsítását, mert Oroszország 2025-re kritikus előnyre tett szert a drónháborúban – írja a Wall Street Journal. A lap elemzése szerint a „drónfal” néven emlegetett ukrán védelmi koncepció kudarcot vallott, miközben Moszkva sikeresen integrálta a modern technológiát a hadviselésébe, és ezzel stratégiai fordulatot ért el a fronton.
Kényszerpályán a diplomácia
A harctéri helyzet romlása közvetlen hatással van a diplomáciai folyamatokra. Donald Trump környezetében már nyíltan arról beszélnek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia a háború lezárását – akár Oroszország számára kedvező feltételekkel is –, mivel a késlekedés csak tovább rontana Kijev pozícióin.
Az elemzők szerint 2025 legfontosabb katonai változása, hogy Oroszország nemcsak beérte, de le is hagyta Ukrajnát a pilóta nélküli eszközök alkalmazásában. Míg korábban az ukrán fél innovációival és taktikájával dominált, idén őszre az oroszok vették át a kezdeményezést: létszámban, hatótávolságban és taktikában is felülmúlják az ukrán egységeket.
Megszűnt a biztonságos hátország
A drónok fejlődése alapjaiban változtatta meg a logisztikát. Az orosz eszközök ma már mélységi csapásokat mérnek, 30–70 kilométerre a frontvonaltól, ellehetetlenítve az utánpótlás biztonságos szállítását. Korábban ehhez repülőgépekre volt szükség, ma már olcsó drónokkal oldják meg.
A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a kurszki betörés után Oroszország létrehozta a speciális „Rubikon” egységet, amely forradalmasította a drónharcot. Ahogyan arról korábban beszámoltunk, ez az egység tehető felelőssé Pokrovszk védelmének meggyengüléséért is, mivel optikai kábellel irányított drónjaik ellenállnak a rádióelektronikai zavarásnak.
„Nemcsak a kommunikációs vonalak semmisültek meg, hanem maga a megbízható hátország eszméje is eltűnik” – fogalmazott Valerij Zaluzsnij volt ukrán főparancsnok, aki szerint Ukrajna a kimerülés szélére sodródhat, ha nem szerzi vissza a kezdeményezést.
Kínai kábelek és tízszeres túlerő
A pokrovszki frontszakaszon a helyzet különösen kritikus: az ukrán katonák becslése szerint az orosz drónok száma itt tízszerese az ukránokénak. Olyan nagy hatótávolságú eszközök, mint a Lancet vagy az olcsóbb Molnyija, akár 65 kilométerről is képesek csapást mérni, így az utolsó kilométereket a katonáknak gyakran gyalog kell megtenniük.
Jurij Fedorenko, az Achilles zászlóalj parancsnoka szerint a legnagyobb probléma nem is a technológia, hanem a mennyiség és az ellátási lánc. Míg Oroszország hatalmas mennyiségben kap optikai kábeleket és alkatrészeket Kínából, addig a nyugati segítség ezen a téren továbbra is korlátozott.
Összeállításunk a Strana.today cikke nyomán készült, szerkesztve.
