- Az ukrán parlament elfogadta a 2026-os költségvetést, amely a 2022-es szinten rögzíti a katonák alapbérét.
- A fronton lévők felháborodtak: miközben a parlamenti kiadások nőnek, a katonai béreket megette az infláció.
- Marjana Bezugla kormánypárti képviselő szerint a béremelés követelése „vegytiszta populizmus”, amíg nincs rendes audit a seregben.
Nagy felzúdulást váltott ki az ukrán védők körében a 2026-os állami költségvetés elfogadása. A szerdán megszavazott büdzsé ugyanis a 2022-es szinten konzerválja a katonai fizetéseket, miközben az árak az egekbe szöktek, a parlamenti kiadásokra szánt keret pedig – a kritikusok szerint cinikus módon – növekszik.
„Lábon lövés, ha nem rosszabb”
A Hromadske összeállítása szerint a katonák nem rejtették véka alá a véleményüket. Artem Karjakin („Kelet” hívójelű) katona a Facebookon fakadt ki, szerinte a 20 ezer hrivnyás (kb. 190 ezer forint) alapbérből lehetetlen minőségi IT-szakembereket vagy mérnököket találni a seregbe.
„Egy olyan országban, amelynek léte szó szerint a katonáktól függ, évekig emelés nélkül hagyni a fizetéseket, alacsonyabb szinten, mint egy kijevi szupermarket biztonsági őréét – ez lábon lövés, ha nem rosszabb”
– írta Karjakin, feltéve a kérdést a képviselőknek: akkor minek ülnek ott egyáltalán? Oleg Szimoroz katonai aktivista szerint a költségvetés egyszerűen nem felel meg egy háborúban álló ország igényeinek, a képviselői juttatások emelését pedig cinizmusnak nevezte. A beszámolók szerint a katonák gyakran saját zsebből kénytelenek fedezni olyan alapvető dolgokat a fronton, mint a benzin, a felszerelés vagy a szállásbérlés.
Tojás-index és a „populizmus” vádja
Az ellenzék részéről Inna Szovszun (Hang párt) a tojásárakkal illusztrálta a helyzetet: míg 2022-ben 33 hrivnya volt egy tucat, ma már 54 felett jár, de a háttérországban szolgáló katonák bére (20-30 ezer hrivnya) nem változott. A képviselő szerint ennyiből nem lehet családot fenntartani.
A kormánypárti, gyakran vitatott nyilatkozatairól ismert Marjana Bezugla viszont keményen visszaszólt. Szerinte a béremelés követelése „tiszta populizmus”. Érvelése szerint a parlamenti büdzsé (2 milliárd hrivnya) csupán a kiadások 0,04 százaléka, és eltörpül amellett a „több százmilliárd” mellett, ami a béremeléshez kellene.
Bezugla szerint addig nem lehet pénzt önteni a rendszerbe, amíg nem végeznek átvilágítást:
- hogy ki harcol valójában és ki nem,
- miért vannak még mindig felduzzasztott parancsnokságok,
- és hány „elhelyezett” rokon védi hősiesen a hátországi raktárakat.
A hír forrása a Hromadske volt, ennek alapján dolgoztuk fel.
