- Tüntetéshullám indult Németországban, miután a parlament december 5-én elfogadta a sorkatonaság reformjáról szóló törvényt.
- Boris Pistorius védelmi miniszter terve alapján 2027-től visszaállítják a kötelező sorozást, hogy 2035-re elérjék a NATO által elvárt létszámot.
- A diákok „nem akarnak ágyútöltelékek lenni”, több iskola viszont igazolatlan órának minősítette a demonstráción való részvételt.
Országszerte utcára vonultak a német fiatalok csütörtökön, tiltakozásul a Bundestag által frissen elfogadott új sorkatonasági törvény ellen. Bár a reform életbe lépéséhez még a Bundesrat (a szövetségi tanács) december 19-i jóváhagyása is szükséges, a diákok máris „iskolasztrájkot” hirdettek Berlinben, Hamburgban és több nagyvárosban, attól tartva, hogy a döntéshozók a fejük felett döntenek a jövőjükről.
A Pistorius-terv: kérdőív mindenkinek, sorozás a fiúknak
A Boris Pistorius védelmi miniszter által jegyzett koncepció lényege a Bundeswer létszámának drasztikus növelése: a jelenlegi 183 ezres állományt 260 ezerre duzzasztanák, a tartalékosok számát pedig 200 ezerre emelnék. A sietség oka a NATO elvárása, amely szerint Németországnak 2035-re képesnek kell lennie 460 ezer katona kiállítására egy esetleges krízishelyzetben.
A reform értelmében:
- 2026-tól: Minden 18. életévét betöltött fiatalnak kérdőívet kell kitöltenie fizikai állapotáról és szolgálati hajlandóságáról. A lányoknak ez – az alkotmány jelenlegi szövegezése miatt – egyelőre csak opcionális, bár a hadsereg őket is várná.
- 2027 júliusától: Visszatér a kötelező orvosi sorozás a 2008-ban vagy később született férfiak számára. Ez évente mintegy 300 ezer fiatalt érint majd.
„Nem leszünk ágyútöltelék”
A Schulstreik gegen Wehrpflicht (Iskolasztrájk a sorkatonaság ellen) nevű kezdeményezés szerint a kormánynak inkább az oktatásra kellene költenie a forrásokat, nem a fegyverkezésre. A demonstrálók transzparensei és jelszavai nem hagytak sok kétséget az álláspontjuk felől.
„Nem akarunk ágyútöltelékké válni… Nem fogjuk némán nézni, ahogy minket és a barátainkat sorshúzással kényszerítenek ölésre és halálra”
– áll a szervezet felhívásában.
Demokráciaóra vagy lógás?
A megmozdulást a Szövetségi Diákkonferencia (BSK) is támogatta. Amy Kirchhoff főtitkár felszólította az iskolákat, hogy mentsék fel az órák alól a résztvevőket, mondván: a politikai folyamatokban való gyakorlati részvétel „többet ér egyetlen tanítási napnál”, és a gyülekezési jog alkotmányos alapjog.
A német iskolarendszer azonban nem mindenhol volt vevő erre a szabadságjogi érvelésre. Több intézmény jelezte: aki tüntetni megy, az lóg, és ennek megfelelően igazolatlan hiányzást kap – ami, lássuk be, a német precizitás mellett aligha meglepő fordulat.
A hír forrása a Hromadske volt, a Tagesschau és a DW beszámolói alapján.
