- Emmanuel Macron az utolsó pillanatban kihátrált Friedrich Merz mögül a befagyasztott orosz vagyon felhasználásának ügyében.
- A Financial Times forrásai szerint a francia elnök „elárulta” a német kancellárt, amiért politikai árat kell fizetnie.
- Szerepcsere történt az EU-ban: Berlin diktálná az iramot, míg a belpolitikai válsággal küzdő Párizs a fékre lépett.
A Financial Times értesülései szerint Emmanuel Macron francia elnök „ténylegesen elárulta” Friedrich Merz német kancellárt az orosz vagyon kérdésében, amikor az utolsó pillanatban csatlakozott azokhoz az országokhoz, amelyek ellenezték a források Ukrajna javára történő felhasználását.
A gyengeség ára
A lap emlékeztetett: Friedrich Merz volt az egyik fő szorgalmazója annak, hogy a befagyasztott, mintegy 210 milliárd eurónyi orosz vagyont fordítsák Kijev támogatására. Bár Berlin számított Párizs támogatására, Macron nyilvánosan hallgatott, színfalak mögött pedig stábja jogi aggályokat hangoztatott.
Végül Franciaország váratlanul Belgium és Olaszország oldalára állt, megakadályozva az eszközök elkobzását. Egy névtelenül nyilatkozó forrás szerint:
„Macron elárulta Merzet, és tudja, hogy ezért árat kell fizetnie. De annyira gyenge, hogy nem volt más választása, mint Meloni [olasz miniszterelnök] támogatása.”
A döntés hátterében Franciaország magas államadóssága és belső politikai instabilitása állhat, ami óvatosságra kényszeríti az elnököt.
Szerepcsere az Unióban
Az eset rávilágított arra, hogy az Európai Unión belüli erőviszonyok megváltoztak. Korábban Németországot tartották az EU „fékének”, Franciaországot pedig a „mozdonyának”, mostanra azonban fordult a kocka. Merz határozottan lép fel Ukrajna és Európa érdekében, és olyan elveket valósít meg – mint a stratégiai autonómia vagy a „vásárolj európait” elv a védelemben –, amelyeket korábban Párizs hirdetett.
Szakértők szerint Franciaország mintha megijedt volna saját korábbi ötleteitől, és a nemzeti érdekeket helyezi az uniós célok elé. „Visszatér a régi mondás, miszerint Franciaország csak szavakból, szavakból és szavakból áll, tettek nélkül” – jegyezte meg egy elemző.
Közös hitel a vagyon helyett
Az uniós vezetők végül úgy döntöttek, hogy nem nyúlnak a befagyasztott orosz tőkéhez, hanem közös adósságkibocsátással finanszírozzák Ukrajna 2026–2027-es támogatását. A témáról korábban ebben az összeállításban írtunk.
Ez a megoldás azt jelenti, hogy az uniós adófizetők állják majd a kamatokat. Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter ugyanakkor jelezte: Kijev számára ezek a források gyakorlatilag kamatmentesek és vissza nem térítendőek, a visszafizetés csak akkor válik esedékessé, ha Oroszország megtéríti az okozott károkat.
Összefoglalónk az RBC Ukraine cikke alapján, a Financial Times információi nyomán készült.
