- A Pentagon jelentéstervezete szerint Kína több mint 100 interkontinentális ballisztikus rakétát telepíthetett új silókba Mongólia közelében.
- Peking továbbra sem mutat hajlandóságot a fegyverzet-ellenőrzési tárgyalásokra, miközben 2030-ra ezer fölé növelné robbanófejei számát.
- A kínai hadseregben zajló korrupcióellenes tisztogatások ellenére a vezetés célja, hogy 2027-re készen álljanak egy Tajvan elleni háború megnyerésére.
Kína felgyorsította nukleáris fegyverkezését, és a Pentagon birtokába jutott jelentéstervezet szerint valószínűleg több mint 100 interkontinentális ballisztikus rakétát (ICBM) helyezett el új silókban Mongólia közelében. A Reuters által ismertetett dokumentum arra figyelmeztet, hogy Peking nem érdekelt a fegyverzet-ellenőrzési tárgyalásokban, és folytatja katonai potenciáljának nagyszabású modernizációját.
Silók, robbanófejek és a New START vége
Az amerikai védelmi minisztérium adatai szerint a telepített rakéták szilárd hajtóanyagúak, és egy új silórendszer-sorozat részei. Bár a Pentagon korábban már beszámolt ezen létesítmények létezéséről, a rakéták konkrét számát most közölték először. A jelentés megjegyzi: a fegyverek potenciális célpontjait még nem azonosították, és a dokumentum szövege a Kongresszusnak való átadás előtt még változhat.
A jelentés időzítése kritikus, mivel közeleg az Egyesült Államok és Oroszország közötti New START szerződés lejárta, amely korlátozza a stratégiai atomfegyvereket. Szakértők attól tartanak, hogy az egyezmény megszűnése háromoldalú fegyverkezési versenyt indíthat el az USA, Oroszország és Kína között.
A nukleáris arzenál diplomácia nélküli növelése nem teszi biztonságosabbá a világot sem Kína, sem Oroszország, sem az Egyesült Államok számára
– vélekedett Daryl Kimball, az Arms Control Association szakértője. A Pentagon becslése szerint Kína jelenleg valamivel több mint 600 robbanófejjel rendelkezik, de ez a szám 2030-ra meghaladhatja az ezret.
Tajvan és a belső tisztogatások
A dokumentum kitér a Tajvan körüli feszültségre is: az amerikai elemzés szerint Peking célja, hogy hadserege 2027 végére képes legyen megvívni és megnyerni egy háborút a szigetért. A forgatókönyvek között szerepelnek 1500–2000 tengeri mérföld hatótávolságú csapások is, amelyek közvetlenül fenyegetnék az amerikai jelenlétet az ázsiai–csendes-óceáni térségben.
Ezzel párhuzamosan Kínában kiterjedt korrupcióellenes kampány zajlik, amely a Népi Felszabadító Hadsereget és az állami védelmi ipart is érinti. Az elmúlt másfél évben legalább 26 védelmi vezetőt – köztük a nukleáris és hajóépítési szektor irányítóit – távolítottak el vagy vontak vizsgálat alá. A Pentagon szerint ez átmenetileg visszavetheti a műveleti készenlétet, de hosszú távon megerősítheti a katonai apparátust.
Kína hivatalosan tagadja a fegyverkezés „hódító” jellegét, ragaszkodik a „nem alkalmazunk elsőként” elvéhez, az amerikai jelentéseket pedig az ország lejáratására tett kísérletnek nevezi.
Összefoglalónk az RBC-Ukrajna tudósítása nyomán, szerkesztve készült.
