- Donald Trump „történelmi méretű” flottafelvonulással és csapásméréssel fenyegette meg a venezuelai rezsimet, követelve az „ellopott” amerikai javak visszaszolgáltatását.
- Washington minőségileg új szintre emelte a nyomást: amerikai erők már kínai kötődésű olajtankereket is lefoglaltak a térségben.
- Az elemzés szerint januárban dőlhet el, hogy az USA vállalja-e a katonai kockázatot a „Monroe-doktrína” érvényesítéséért.
Átrendeződés az USA „hátsó udvarában”
- Argentína: Washington 20 milliárd dolláros támogatást nyújtott Javier Milei kormányának, aki megnyerte a választásokat.
- Bolívia: A jobbközép Rodrigo Paz Pereira győzelme véget vetett a szocialisták két évtizedes uralmának.
- Chile: A jobboldali José Antonio Kast győzött, aki támogatja Trump venezuelai fellépését.
- Célkeresztben: Az USA a kolumbiai elnök leváltását és a hondurasi vezetés cseréjét is szorgalmazza.
Minőségileg új szintre lépett a Washington és Caracas közötti feszültség: az Egyesült Államok blokáddal és olajtankerek lefoglalásával fokozza a nyomást Nicolás Maduro rezsimjén – írja a ZN.UA elemzése. A lépések mögött Donald Trump új nemzetbiztonsági stratégiája és a 2026-os választási kampányra való felkészülés áll.
„A legnagyobb armada”
A konfliktus eszkalálódását jelzi, hogy Pete Hegseth védelmi miniszter és Marco Rubio külügyminiszter – a venezuelai ügy két „héjája” – zárt ajtók mögött tájékoztatta a Kongresszust a lehetséges katonai csapásokról. Trump a Truth Social platformon kemény hangvételű üzenetet tett közzé, amely szerint Venezuelát „Dél-Amerika történetének legnagyobb armadája” vette körbe.
Az amerikai elnök kilátásba helyezte: addig folytatják a nyomásgyakorlást és a sosem látott erejű csapásokat, amíg Caracas vissza nem szolgáltatja az USA-tól „ellopott” olajat, földeket és egyéb javakat.
A fenyegetést tettek követték: az amerikai haditengerészet elkezdte lefoglalni a venezuelai partoknál tartózkodó olajtankereket, köztük olyanokat is, amelyek Washington fő geopolitikai riválisához, Kínához köthetők.
Katonai realitások és a kínai faktor
Bár egyes szakértők szerint a venezuelai hadsereg egy „agyaglábakon álló kolosszus” (a 49 vadászgépből állítólag csak 30 működik, a flotta állapota pedig kritikus), az elemzés óvatosságra int. A Maduro-rezsim védelme nem csupán a reguláris hadseregen alapul, hanem a titkosszolgálatok, a félkatonai szervezetek („colectivos”) és a polgári milíciák hálózatán.
Ráadásul Kína retorikája is élesedett: Hszi Csin-ping elnök megerősítette Venezuela szuverenitásának támogatását, Vang Ji külügyminiszter pedig „egyoldalú bullyingnak” nevezte az amerikai flotta jelenlétét. Az elemzés szerint Trump a saját kemény fellépésének túszává válhat: ha januárig nem ér el látványos eredményt, az presztízsveszteséget okozhat, egy elhamarkodott katonai akció viszont beláthatatlan következményekkel járhat.
Összefoglalónk a ZN.UA elemzése nyomán, szerkesztve készült.
