- Az európai szövetségesek aggódnak, mert a NATO nem áll ki nyilvánosan Dánia területi integritása mellett Donald Trump fenyegetései után.
- Az amerikai elnök a „katonai opciót” is lehetségesnek nevezte Grönland ellenőrzésének átvételére.
- Dánia taktikát váltott és már nyíltan figyelmeztet a veszélyre, miközben az EU védelmi biztosa új missziót javasol.
A NATO hallgatása Donald Trump amerikai elnök Grönland megszerzésére irányuló fenyegetéseivel kapcsolatban komoly aggodalmat váltott ki az európai fővárosokban – írja a ZN.UA a Financial Timesra hivatkozva. A szövetségesek attól tartanak, hogy az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) passzivitása azt az üzenetet küldi: nem védik meg Dánia jogait.
Szövetséges a szövetséges ellen
A szövetség eddig nem adott ki olyan nyilvános nyilatkozatot, amely megerősítené Dánia és Grönland területi integritását, és nem reagált Trump ambícióira sem, aki a Fehér Ház közlése szerint a vásárlás mellett a „katonai fellépést” is lehetséges opciónak tartja. Trump azzal érvel, hogy Dánia nem védi eléggé a szigetet a növekvő orosz és kínai aktivitással szemben.
Mark Rutte NATO-főtitkár, aki jó kapcsolatot ápol Trumppal, szokatlanul hallgatag maradt az ügyben. Bár európai tisztviselők elismerik, hogy az USA központi szerepe korlátozza a szervezet mozgásterét, sokan úgy vélik: a csend növelheti Trump büntetlenségérzetét.
„Mivel egyértelműen NATO-szövetségesekről beszélünk, a NATO-nak komoly vitát kell kezdeményeznie erről […] A vitának a NATO részvételével kell zajlania”
– nyilatkozta Giorgia Meloni olasz miniszterelnök.
A helyzet példátlan kihívás elé állítja a szervezetet: egy USA általi invázió vagy annexiós kísérlet két szövetséges közvetlen konfliktusát jelentené, ami megkérdőjelezné a kölcsönös védelemről szóló 5. cikkely érvényességét.
Dánia taktikát váltott
Mette Frederiksen dán miniszterelnök, aki korábban kerülte a nyilvános konfrontációt, a héten változtatott álláspontján. Kijelentette: Trump komolyan gondolja Grönland megszerzését, és figyelmeztetett, hogy egy szövetséges elleni katonai akció aláásná a NATO-t. Koppenhága lépése mögött a NATO hallgatása miatti növekvő frusztráció áll.
Az európai vezetők igyekeznek egységet mutatni. Franciaország, Németország, Olaszország, Lengyelország, Spanyolország és az Egyesült Királyság közös nyilatkozatot adott ki Dániával, hangsúlyozva a szuverenitás védelmét. Andrius Kubilius, az EU védelmi biztosa pedig felvetette egy „Grönlandi Őrszem” (Greenland Sentinel) misszió létrehozását a kritikus infrastruktúra védelmére.
Mark Rutte a CNN-nek adott interjújában kitért a közvetlen válaszadás elől a fenyegetésekkel kapcsolatban, inkább Trump értékelésével értett egyet az orosz és kínai fenyegetést illetően. „Nézze meg Dániát, sokat fektetnek a hadseregükbe. És a dánoknak semmi kifogásuk az ellen, hogy az USA-nak nagyobb jelenléte legyen [Grönlandon], mint most” – fogalmazott a főtitkár.
Összefoglalónk a ZN.UA tudósítása nyomán, szerkesztve készült.
