Röviden:
- Marco Rubio amerikai külügyminiszter vezeti a delegációt a Müncheni Biztonsági Konferencián.
- Európa a tavalyi botrányos Vance-beszéd és a Grönland-ügy után enyhülést remél.
- Németország a középútra törekszik, Franciaország és Kanada konfrontatívabb álláspontot képvisel.
Jelentős amerikai delegáció élén érkezik a hétvégén kezdődő Müncheni Biztonsági Konferenciára Marco Rubio külügyminiszter, akinek feladata a pattanásig feszült transzatlanti kapcsolatok normalizálása lesz. Az európai szövetségesek idegesen figyelik a Donald Trump vezette adminisztráció kiszámíthatatlan lépéseit, különösen a Grönlanddal kapcsolatos törekvéseket.
Tűzoltás a tavalyi sokk után
A mostani látogatás éles kontrasztban áll JD Vance alelnök tavalyi szereplésével, aki ugyanitt azzal vádolta az európaiakat, hogy baloldali programjaikkal veszélyeztetik a nyugati civilizációt. Névtelenséget kérő amerikai tisztségviselők szerint Rubio békülékenyebb hangnemet üt majd meg, és a közös érdekekre – Ukrajna, Közel-Kelet, Kína – helyezi a hangsúlyt. A diplomata a konferencia után Szlovákiába és Magyarországra látogat.
Grönland-ügy és bizalmi válság
A kapcsolatokat jelenleg Trump Grönland feletti ellenőrzésre vonatkozó tervei terhelik leginkább. Emmanuel Macron francia elnök „nyíltan Európa-ellenesnek” nevezte a washingtoni adminisztrációt, amely szerinte az EU szétdarabolására törekszik.
„Amikor egyértelmű agresszió történik, nem szabad meghajolni vagy egyezkedni. Hónapokig próbáltuk ezt a stratégiát, nem működik”
– nyilatkozta Macron, aki Kanadával együtt konzulátust nyitott a grönlandi Nuukban, demonstrálva Dánia támogatását.
Megosztott Európa
A válaszlépések tekintetében nincs egység. Friedrich Merz német kancellár, aki pénteken találkozik Rubióval, a középút híve: szerinte Európának meg kell tanulnia a „hatalmi politika nyelvét” és növelnie kell önállóságát, de partnerként, nem alárendeltként. Ezzel szemben Mark Carney kanadai miniszterelnök nyíltan konfrontálódik Washingtonnal, és Kína felé nyitna kereskedelmileg.
A bizalmatlanságot növeli Trump „Béke Tanácsa” (Board of Peace) nevű kezdeményezése is, amelyhez több kulcsfontosságú európai állam – köztük Németország és Franciaország – nem csatlakozott.
Összefoglalónk az AP News tudósítása nyomán készült.
