Röviden:
- Oroszország rejtett mozgósítással próbálja ellensúlyozni a havi mintegy 35 ezer fős veszteséget.
- A fronton az I. világháborút idéző állapotok uralkodnak, a napi előrenyomulás néhol csak 15 méter.
- Vlagyimir Putyin a politikai kockázatok és az 1917-es összeomlás réme miatt kerüli a nyílt sorozást.
A The Telegraph elemzése szerint Oroszország a nyilvánosság kizárásával, úgynevezett rejtett mozgósítással igyekszik fenntartani a háborús gépezetet. A veszteségek pótlása kényszerpályára állította a Kremlt, miközben a frontvonalon az első világháborút idéző állóháború alakult ki.
Az orosz hadsereg súlyos emberhiánnyal küzd, amelyet a börtönökben zajló toborzás és a harmadik világbeli zsoldosok bevonása sem tud teljesen orvosolni. A becslések szerint a havi veszteség eléri a 35 ezer főt, miközben az offenzíva tempója minimális: egyes szakaszokon naponta mindössze 15–75 méteres előrenyomulást mérnek. A brit lap a helyzetet a somme-i vagy a passchendaele-i csatákhoz hasonlítja, ahol hatalmas emberáldozat árán értek el csekély területi nyereséget.
Hús a fém helyett
Michael Kofman, a Carnegie Alapítvány elemzője szerint az orosz hadvezetés a technikai eszközök hiányát egyre inkább élőerővel kompenzálja. A rohamcsapatokat és a toborzási rendszert kifejezetten a „magas fogyóeszköz-igényre” szabták, ami lehetővé teszi a felőrlő háború folytatását a súlyos veszteségek ellenére is.
Hírszerzési források szerint a Kreml a korábbi, félévente esedékes sorozások helyett folyamatos, rejtett toborzási rendszerre állt át. Ez a módszer megnehezíti a bevonulók valós számának megbecsülését, de a jelek szerint a mostani kampány méretei meghaladhatják a 2022-es őszi részleges mozgósításét. A korábban hátországi feladatokat ellátó tartalékosokat is közvetlenül a frontvonalra vezénylik.
A politikai kockázat árnyéka
Vlagyimir Putyin orosz elnök stratégiája a kifárasztásra és a nyugati egység megbomlására épít, ugyanakkor kerüli a nyílt, általános mozgósítást. Egy ilyen lépés komoly belpolitikai kockázatot jelentene: a Telegraph történelmi párhuzamként az 1917-es évet említi, amikor a háborús veszteségek és a gazdasági válság a cári rendszer összeomlásához vezettek.
A konfliktus lezárása kapcsán Donald Trump amerikai elnök korábban úgy nyilatkozott, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek lépnie kell, mivel Oroszország „megállapodást akar kötni”.
Összefoglalónk a The Telegraph tudósítása nyomán készült.
