Röviden:
- Oroszország 2025 első 11 hónapjában 125 millió dollár értékben importált drónokat Thaiföldről – nyolcszor annyit, mint egy évvel korábban.
- A szállítmányok szinte kizárólag kínai gyártmányúak; Thaiföld tranzitországként szolgál a nyugati szankciók megkerüléséhez.
- Az egyik fő közvetítő céget, a China Thai Corp.-ot Nagy-Britannia már 2025 októberében szankcionálta.
Kína hivatalosan tagadja, hogy segítené Oroszország háborús gépezetét – közben egy thai kerülőúton százmillió dolláros nagyságrendben áramolnak kínai drónok Moszkvába. A Bloomberg csütörtökön kereskedelmi dokumentumok elemzésére hivatkozva leplezte le a hálózatot.
Nyolcszoros ugrás
Oroszország 2025 első tizenegy hónapjában 125 millió dollár értékben vásárolt drónokat Thaiföldről. Ez a thai drónexport 88 százaléka, és nyolcszor annyi, mint az előző évben. Ugyanebben az időszakban Kína 186 millió dollár értékben szállított drónokat Thaiföldre – gyakorlatilag az ország teljes drónimportját lefedve.
Az arányok 2022-ben még egészen mások voltak: az orosz invázió első évében Thaiföld egymillió dollár alatti drónexportot bonyolított, ebből Oroszországba semmit.
Fedőcégek
A legnagyobb szereplő a China Thai Corp., amely 2025 első tizenegy hónapjában 144 millió dollárnyi drónt importált Kínából Thaiföldre. Nagy-Britannia 2025 októberében szankcionálta a céget, amiért technológiát szállított az orosz hadseregnek. A Bloomberg szerint a vállalat azóta névváltásba kezdett: Lanto Global Logistics néven folytatná tevékenységét.
Másik jelentős közvetítő a Skyhub Technologies, amely 25 millió dollár értékben hozott be termékeket 2025-ben, köztük a kínai Autel Robotics gyártmányaiból. A szállítmányok között több száz EVO Max 4T típusú drón volt – a névleg civil modell harci alkalmazásra is képes. Ugyanezt a típust Mihajlo Fedorov, Ukrajna korábbi digitális transzformációs, jelenleg védelmi minisztere is népszerűsítette az ukrán drónhadsereg-programban.
Az Autel a Bloombergnek tagadta, hogy együttműködne az orosz hadsereggel, és közölte: betartja a nemzetközi szankciókat. A cég szerint drónjaiba „repüléstiltó geofencing rendszert” épített, amely blokkolja a konfliktuszónákban való használatot.
A harmadik országokon keresztüli közvetítés a szankciómegkerülés bevett eszköze – hívta fel a figyelmet Maria Sagina, a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének (IISS) munkatársa.
„Az országok változhatnak, de a módszerek nem: átirányítás harmadik országokon keresztül, fedőcégek segítségével”
– mondta Sagina a Bloombergnek. Az ügynökség szerint a délkelet-ázsiai szállítási útvonalak felfutása jól mutatja, mennyire nehéz elvágni Oroszországot a kettős felhasználású technológiáktól. Thaiföld és Moszkva egyébként az utóbbi időben gazdasági, politikai és kulturális téren egyaránt szorosabbra fűzte kapcsolatait.
Washington nyomása
Nyugati tisztségviselők többször vádolták Kínát azzal, hogy táplálja az orosz háborús gépezetet – Peking ezt rendre cáfolja. A müncheni biztonságpolitikai konferencián Matthew Whitaker, az Egyesült Államok NATO-nagykövete élesen fogalmazott.
„Kína felhívhatná Vlagyimir Putyint, és holnap véget vethetne ennek a háborúnak, leállíthatná a kettős felhasználású technológiák eladását. Kína leállíthatná az orosz olaj és gáz vásárlását is. Ezt a háborút teljes egészében Kína teszi lehetővé”
– mondta Whitaker. A Fox News e héten arról számolt be, hogy Peking az orosz csapások által sújtott ukrán energetikai infrastruktúra helyreállításához humanitárius segítséget ajánlott Kijevnek, a segélycsomag méretét és részleteit ugyanakkor nem hozták nyilvánosságra.
Cikkünk a The Moscow Times beszámolója alapján íródott.
