- Valerij Zaluzsnij korábbi főparancsnok szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hibát követett el, amikor nem hirdetett hadiállapotot a 2022-es orosz invázió előtt.
- A volt hadvezér elmondása alapján a vezérkar egyes tagjai saját hatáskörben, büntetőjogi felelősségük tudatában hajtottak végre kritikus védelmi intézkedéseket.
- A The Guardiannek adott interjúból kiderült, hogy az államfő a lakossági pánik elkerülése érdekében utasította el a januári vagy februári katonai felkészülést.
A kijevi politikai és katonai vezetés közötti ellentét újabb fejezethez érkezett, miután Ukrajna londoni nagykövete nyilvánosan kritizálta az elnöki hivatal háború előtti döntéseit. A bírálat középpontjában a megfelelő előkészületek elmaradása és a politikai felelősség kérdése áll.
Valerij Zaluzsnij volt ukrán főparancsnok a The Guardian brit napilapnak adott interjújában beszélt arról, hogy Volodimir Zelenszkij többszöri kérés ellenére sem volt hajlandó hadiállapotot hirdetni a 2022. február 24-i orosz támadást megelőző hónapokban. A jelenleg Londonban nagykövetként szolgáló tábornok úgy véli, ez a mulasztás súlyos árat követelt az országtól.
A katonai vezető elmondása alapján a felkészülés hiánya miatt a hadsereg jelentős hátrányból indult az invázió első napjaiban.
„A hadiállapotot januárban, de legkésőbb februárban be kellett volna vezetni. Úgy készülsz harcolni Mike Tysonnal, hogy az egyetlen korábbi meccsed egy párnacsata volt az öcséddel. Ez egy a millióhoz esély, és készen kell állnod rá”
– fogalmazott a volt hadvezér az erőviszonyok egyenlőtlenségét érzékeltetve.
Politikai ellenállás és önhatalmú tábornokok
Zaluzsnij beszámolója szerint a felkészülést szorgalmazó javaslatait egyedül Olekszij Reznyikov akkori védelmi miniszter támogatta. Az államfő és a politikai vezetés a lakossági pánik elkerülésére hivatkozva folyamatosan elutasította a határozott lépéseket. A Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács végül csak a szükségállapot bevezetését hagyta jóvá.
A politikai vonakodás miatt a tábornoki kar több tagja saját hatáskörben, a büntetőjogi felelősségre vonás kockázatát is vállalva hozott meg védelmi döntéseket. Az utolsó pillanatban így telepítettek tengeri aknákat a Fekete-tengerbe, hogy megakadályozzanak egy esetleges orosz partraszállást Odesszánál, és több egységet is stratégiailag fontosabb pozíciókba mozgattak.
Eltérő valóságérzékelés a támadás éjszakáján
A brit lapnak nyilatkozó nagykövet visszaemlékezése szerint az invázió előtti órákban a politikai és a katonai vezetés teljesen másként ítélte meg a helyzetet. Miközben a vezérkar a küszöbön álló támadásra készült, az ukrán elnök abban a hiszemben feküdt le aludni február 23-án éjjel, hogy nem tör ki a háború. A beszámoló alapján a valóság másnap reggel érte utol az elnöki családot, amikor a távolból behallatszó robbanások zajára kellett sietve összepakolniuk.
Összefoglalónk a strana.today tudósítása nyomán készült.
