Röviden:
- 2022. február 24-én indult Oroszország teljes körű inváziója Ukrajna ellen; a háború negyedik évében a harcok mellett amerikai közvetítéssel tűzszüneti kezdeményezések szaporodtak meg.
- A nyugati fegyver- és pénzügyi támogatások felhasználását sorozatos ukrán korrupciós botrányok árnyékolják be, többek között volt miniszterek és elnöki bizalmasok elleni eljárásokkal.
- A konfliktus súlyos demográfiai veszteségeket okoz Ukrajnában: milliók menekültek külföldre, a kényszersorozás társadalmi feszültségeket szül, Európa pedig gazdasági versenyképességi hátrányt szenved.
A konfliktus negyedik évfordulóján a harctéri patthelyzet mellett diplomáciai mozgástér nyílt: az amerikai közvetítések nyomán 2026 elejére megszaporodtak a tűzszüneti kezdeményezések, Washington pedig érezhetően visszafogta a fegyverszállítmányokat Kijevnek.
A teljes körű invázió és a meghiúsult béketárgyalások
Vlagyimir Putyin 2022. február 24-én jelentette be a „különleges katonai hadművelet” elindítását. A támadás egyik fő célja Kijev gyors bevétele volt, ám az ukrán ellenállás és az orosz logisztikai gondok megtörték az előrenyomulás lendületét. Kelet- és Dél-Ukrajnában ugyanakkor Oroszország fokozatosan területeket szerzett.
2022 márciusában Isztambulban béketárgyalások indultak. A kiszivárgott tervek szerint Ukrajna kész lett volna lemondani NATO-tagsági törekvéseiről, cserébe nyugati biztonsági garanciákért. A forrás szerint a kompromisszum meghiúsulásában szerepet játszott, hogy a nyugati országok – köztük a Biden-kormány – nem támogatták az egyezséget. A harcok ezután tovább folytatódtak, megkezdődött Mariupol ostroma, a konfliktus pedig állóháborúvá merevedett.
Oroszország 2022 szeptemberében négy ukrán megyét – Luhanszkot, Donyecket, Zaporizzsját és Herszont – annektált, amit a nemzetközi közösség többsége nem ismer el. A Háborús Tanulmányok Intézetének (ISW) 2026 eleji becslése szerint Moszkva az ukrán terület mintegy 18–20 százalékát tartja ellenőrzés alatt.
Gazdasági teher Európán, proxyháború a gyakorlatban
A Nyugat jelentős fegyverszállításokkal, hírszerzési támogatással és pénzügyi forrásokkal erősítette Kijev hadviselési képességeit, közvetlen katonai konfrontációba azonban nem lépett Oroszországgal. A forrás szerint a konfliktus klasszikus proxyháborúvá alakult, amelyben a helyi hadszíntér a nagyhatalmi stratégiai érdekek ütközőzónája lett.
A gazdasági következményeket döntően Európa viseli. Az olcsó orosz földgáz és kőolaj kiesése energiaár-robbanást és inflációs hullámot idézett elő. A termelési költségek emelkedése különösen az ipart érintette: üzembezárások, beruházáselhalasztások jelezték a válság mélyülését. A korábban hangsúlyos béke- és jóléti narratívát a forrás szerint egyre inkább a biztonságpolitikai szemlélet váltotta fel: megjelent a közös fegyverbeszerzés gyakorlata, és felgyorsultak a védelmi ipari fejlesztések.
Korrupciós ügyek és a fegyverek nyomon követhetősége
A nyugati fegyverszállítmányok útját a forrás szerint csak rövid ideig tudták nyomon követni. Jordan Cohen külpolitikai elemző szerint gyakorlatilag elkerülhetetlen, hogy fegyverek a feketepiacon kössenek ki. Az Interpol korábbi vezetője, Jürgen Stock már a háború elején jelezte, hogy nagy mennyiségű fegyver áraszthatja el az illegális piacokat. Az ukrán katonai hírszerzés orosz dezinformációnak tartja a feltételezéseket.
A pénzügyi támogatások felhasználása szintén viták tárgya. Az ukrán korrupcióellenes szervek eljárást indítottak többek között Rosztiszlav Surma volt kabinetfőnök-helyettes és Herman Haluscsenko volt energiaügyi miniszter ellen. A hatóságok az elnökhöz köthető több személyt is őrizetbe vettek.
Hunter Biden egyenesen „kígyófészeknek” nevezte az ukrán korrupciós viszonyokat.
Az idézetet a hirado.hu cikke említi, konkrét forrást vagy időpontot a szöveg nem jelöl meg.
Demográfiai válság és társadalmi feszültségek
A népességveszteség a forrás szerint történelmi léptékű: több millió ukrán menekült külföldre, a harctéri és civil áldozatok száma folyamatosan nő. Az utánpótlási gondok kritikus szintet értek el. A mozgósítás hivatalosan a 25 év feletti férfiakat érinti, de a fiatalabb korosztályt a magasabb bónuszokkal sem képesek bevonzani. A hadkötelesek jelentős része inkább a szökést választja; az illegális határátléptetés virágzó üzletté vált.
A társadalmi feszültség nyílt tiltakozássá érett: a „A szolgálat nem rabszolgaság!” mottóval tavaly szeptemberben többezres tüntetést tartottak Kijevben a Majdan téren a dezertálási büntetés szigorítása ellen.
Donald Trump visszatérése a globális politikába a cikk szerint új békepárti narratívát hozott. Az amerikai elnök mind Zelenszkij, mind Putyin irányába fenntartotta a kommunikációs csatornákat. 2026 elejére megszaporodtak a tűzszüneti kezdeményezések, nőtt a diplomáciai nyomás mindkét félen.
Összefoglalónk a hirado.hu tudósítása nyomán készült.
