Röviden:
- Az Egyesült Államok és Izrael február 28-án közös nagyszabású hadműveletet indított Irán ellen; az izraeli légierő közel 200 vadászgéppel mintegy 500 célpontot támadott.
- Irán válaszul rakétákkal és drónokkal csapott le az Öböl menti államokra – a kuvaiti repülőtéren sérültek, Dubajban lezárták a légikikötőket, az Emírségekben egy ember meghalt.
- Franciaország, Németország és Nagy-Britannia közös nyilatkozatban ítélte el Teherán válaszcsapásait és tárgyalásra szólította Iránt; Csehország hasonlóan foglalt állást.
Közel kétszáz izraeli vadászgép hajtotta végre az IDF történetének legnagyobb légi hadműveletét február 28-án Irán ellen – közölte az izraeli hadsereg. A gépek egyidejűleg mintegy ötszáz célpontra dobtak le lőszert, köztük légvédelmi rendszerekre és rakétaindító állásokra Nyugat- és Közép-Iránban. Az Ukrajinszka Pravda beszámolója szerint az egyik célpont egy tabrízi föld-föld rakétalétesítmény volt.
Trump: „magas kockázat, magas hozam”
A Reutersre hivatkozó Európai Pravda értesülései szerint Donald Trump amerikai elnököt a hadművelet előtt arról tájékoztatták, hogy a művelet jelentős amerikai veszteségekkel járhat, ugyanakkor „korszakos átrendeződést” indíthat el a Közel-Keleten Washington javára. A brífingeken részt vett John Ratcliffe CIA-igazgató, Marco Rubio külügyminiszter, Pete Hegseth védelmi miniszter és Dan Caine, a Vezérkari Főnökök Egyesített Bizottságának elnöke. Csütörtökön Brad Cooper admirális, a közel-keleti amerikai erők parancsnoka külön Washingtonba repült az egyeztetésre.
Trump végül Mar-a-Lagóból követte a csapásokat, és onnan beszélt telefonon az izraeli miniszterelnökkel – erősítette meg a Fehér Ház.
Irán válaszcsapása: drónok és rakéták az Öböl-államokra
Teherán órákkal az amerikai–izraeli támadás után rakétákat és drónokat lőtt ki az Öböl menti államok területére, ahol amerikai bázisok is működnek. A kuvaiti polgári légiközlekedési hatóság közleménye szerint iráni csapásmérő drón csapódott a Kuvaiti Nemzetközi Repülőtér 1-es utasterminálába – több dolgozó könnyebben megsérült, anyagi kár keletkezett. Az Egyesült Arab Emírségekben romok lehullása miatt egy ember életét vesztette, Dubajban határozatlan időre lezárták a repülőtereket. A csapások Bahreint, Jordániát, Katart és Szaúd-Arábiát is elérték.
Az iráni fél tájékoztatása szerint a válaszcsapás az amerikai katonai jelenlét ellen irányult a régióban. A művelet előtt Trumpot figyelmeztették: az amerikai bázisok légvédelme nem képes százszázalékos védelmet nyújtani a válaszcsapások ellen, és az iráni szövetséges milíciák iraki és szíriai támadásaival is számolni kell.
Európai reakciók: elítélés és tárgyalási felhívás
Franciaország, Németország és Nagy-Britannia közös nyilatkozatban reagált. A három hatalom hangsúlyozta: nem vett részt az Irán elleni csapásokban, de szoros kapcsolatban áll az Egyesült Államokkal, Izraellel és a regionális partnerekkel.
A legerélyesebben elítéljük Irán csapásait a régió országai ellen. Irán tartózkodjon a válogatás nélküli támadásoktól. Felszólítjuk az iráni vezetést, hogy a tárgyalóasztalnál keressen megoldást.
A francia–német–brit közös nyilatkozat kitért arra is, hogy a három ország korábban következetesen felszólította Teheránt nukleáris programjának leállítására, ballisztikusrakéta-programjának korlátozására és a regionális destabilizáció beszüntetésére.
Csehország a maga részéről visszafogottan kommentálta az amerikai–izraeli hadműveletet – azt az iráni rezsim miatti „régóta fennálló aggodalmak” kifejeződésének nevezte –, de határozottan elítélte Teherán válaszcsapásait. Prága közleménye név szerint sorolta a célba vett hat államot, és a támadásokat a regionális stabilitás és a nemzetközi biztonság aláásásaként értékelte.
