Röviden:
- Amerikai–izraeli légicsapásban életét vesztette Ali Hamenei, Irán legfelsőbb vallási és politikai vezetője a teheráni rezidenciáján.
- Teherán negyvennapos nemzeti gyászt hirdetett, a fegyveres erők pedig azonnali és kíméletlen katonai válaszcsapásokat ígértek az elkövetők ellen.
- A nyolcvanöt éves ajatollah 1989 óta irányította vaskézzel az országot, halála soha nem látott hatalmi űrt teremt, és drasztikus regionális háborúhoz vezethet.
Vasárnap hivatalosan is megerősítették, hogy az amerikai–izraeli légicsapások során teheráni rezidenciáján életét vesztette Ali Hamenei ajatollah. Az ATV az iráni állami televízió beszámolója alapján azt írja, az 1989 óta teljhatalommal rendelkező vezető halálával Irán és az egész Közel-Kelet egy rendkívül veszélyes, új korszakba lépett.
Bombatalálat a teheráni rezidencián
A támadás a főváros szívében érte az ország első emberét. Az IRNA és a Fars hírügynökségek tájékoztatása alapján Hamenei éppen az irodájában tartózkodott, amikor az épületet megsemmisítő bombatalálat érte, amit a legfrissebb műholdfelvételek is alátámasztanak. A hivatalos iráni kommunikáció mártírként hivatkozik a legfelsőbb vezetőre, kiemelve, hogy az utolsó pillanatig a felelőssége élvonalában maradt. A pusztító csapás nemcsak az ajatollah életét követelte: a híradások szerint a támadásban meghalt Hamenei lánya, veje, egyik menye és egy unokája is.
Negyvennapos gyász és fenyegető megtorlás
A merényletre reagálva az iráni kormány azonnal negyvennapos nemzeti gyászt és hétnapos országos munkaszünetet rendelt el. A teheráni kabinet hivatalos közleményben szögezte le, hogy a példátlan bűntett nem maradhat büntetlenül. Ennél is messzebb ment az iráni Forradalmi Gárda, amely súlyos, határozott és elrettentő erejű megtorlást helyezett kilátásba. A fegyveres testület minden eddiginél intenzívebb katonai műveletek megindítását ígérte Izrael, valamint az Egyesült Államok közel-keleti támaszpontjai ellen, ami egy nyílt, regionális háború kirobbanását vetíti előre.
A teljhatalom kiépítése és a vaskezű irányítás
Ali Hamenei az iszlám köztársaság alapítója, Ruhollah Khomeini 1989-es halála után vette át Irán irányítását. Bár már az 1979-es forradalom idején is kulcsszerepet játszott – szolgált védelmi miniszterként, 1981-ben pedig elnöknek is megválasztották –, igazi hatalma a legfelsőbb vezetői pozíció elfoglalásával teljesedett ki. Egy 1981-es merényletkísérlet következtében jobb karja részlegesen lebénult, ám ez nem gátolta meg abban, hogy a fegyveres erők főparancsnokaként, az igazságszolgáltatás és a média felügyelőjeként, valamint az állami olajbevételek irányítójaként totális kontrollt építsen ki. Uralmát a belső ellenzékkel szembeni kíméletlen fellépés jellemezte: rendszere erőszakkal verte le az 1999-es diáklázadásokat, a 2009-es választási tüntetéseket, és a 2022-es, Mahsa Amini halála után kirobbant országos demonstrációkat is.
Kiszámíthatatlan geopolitikai jövő
Hamenei külpolitikájának sarokköve az Egyesült Államokkal és Izraellel szembeni kérlelhetetlen konfrontáció volt. A Donald Trump amerikai elnök kormányzatával a nukleáris program miatt kiéleződött feszültségek már korábban is kölcsönös katonai csapásokhoz vezettek. Az ajatollah halálával az ország történelmének egyik leghosszabb és legvéresebb korszaka zárul le. A nemzetközi közösség most feszülten figyeli, ki veszi át a legfelsőbb vezetői posztot egy olyan kiélezett helyzetben, ahol a beígért iráni válaszcsapások pillanatok alatt lángba boríthatják a teljes Közel-Keletet.
