Röviden:
- Az ukrán Központi Választási Bizottság alelnöke szerint a tűzszünet után legalább hat hónapra van szükség a választások megszervezéséhez, ami kizárja a 2026-os szavazást.
- A The Times szerint ez ütközési pályára állítja Kijevet a választásokat sürgető Washingtonnal.
- A brüsszeli EU-csúcs a Politico értékelése szerint sem Irán, sem az ukrán hitel ügyében nem hozott érdemi eredményt.
Az ukrán elnökválasztás idén nem tartható meg – közölte Szerhij Dubovík, a Központi Választási Bizottság alelnöke a The Timesnak. A tisztségviselő szerint a választási munkacsoport abban egyetért, hogy a szavazás csak a tűzszünet és a szükséges jogszabályok elfogadása után, legalább hat hónapos felkészülési időszakot követően szervezhető meg. Az Eszpreszo tudósítása szerint a munkacsoport legalább májusig folytatja az egyeztetéseket, mert még számos kulcskérdést nem rendeztek.
A The Times rámutat, hogy mindez ütközési pályára állítja Kijevet Washingtonnal, mivel Donald Trump amerikai elnök ragaszkodik ahhoz, hogy Zelenszkij a békemegállapodás részeként dolgozzon ki választási tervet. Dubovík elmondta: a Trump-adminisztráció az 1864-es amerikai polgárháborús választásokat hozta fel párhuzamként, de a ÁVB munkatársai megdöbbentek, hogy amerikai partnereik nem mérlegelték a légicsapások, kibertámadások és az információs hadviselés kockázatait.
Hatmillió diaszpóra, hárommillió megszállt területen
A munkacsoport a lap szerint azzal a példátlan feladattal néz szembe, hogy mintegy hatmillió külföldre menekült, három millió megszállt területen élő és közel egymillió frontvonalon szolgáló állampolgár szavazási lehetőségét kell biztosítania – mindezt úgy, hogy a választás megfeleljen az EU-csatlakozás feltételeként is szolgáló nemzetközi normáknak. Az ellenzéki pártok elutasítják az elektronikus szavazást, mert szerintük a kormány manipulálhatná azt, és a nemzetközi megfigyelők sem tudnák ellenőrizni.
Dubovík hozzátette: egyes befogadó országokban – például Csehországban – a hatályos jog csak a konzulátuson engedi más ország választásának lebonyolítását, ami további diplomáciai egyeztetéseket igényel.
A brüsszeli csúcs tanulsága: az EU tehetetlen
A The Times-beszámolót a Politico csúcsértékelése egészíti ki. Az amerikai lap szerint a brüsszeli EU-csúcs sem az iráni konfliktus, sem az ukrán hitel ügyében nem hozott érdemi döntést. Antóniu Costa, az Európai Tanács elnöke a szabályalapú nemzetközi rend védelmét hangsúlyozta, de a csúcsnyilatkozat az Irán-kérdésben csak a szokásos „deeszkaláció” és „visszafogottság” fordulatokat tartalmazta konkrét vállalás nélkül. Friedrich Merz német kancellár a Politico szerint kifogásolta, hogy az Irán-vita eltereli a figyelmet az európai gazdaság ösztönzéséről.
Az ukrán hitel ügyében Orbán Viktor vétója megakadályozta a 90 milliárd eurós kifizetést, és a kérdést a jövő havi ciprusi csúcsra halasztották. Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője a Politico diplomatái szerint azzal figyelmeztetett, hogy „háborút indítani olyan, mint egy regénybe belevetni magunkat – könnyű belemerülni, de nehéz kilépni belőle”. A lap értékelése szerint az EU a 12 órás tanácskozás után lényegében eredmény nélkül szétoszlott.
Összefoglalónk az Eszpreszo The Times- és Politico-összefoglalója nyomán készült.
