Röviden:
- Az EU Alapjogi Ügynökségének (FRA) friss jelentése szerint minden negyedik ukrán menekült nő fizikai erőszakot szenvedett a teljes körű orosz invázió óta – az esetek 62 százaléka a befogadó EU-országban történt.
- Minden második ukrán nő tapasztalt agressziót nyilvános helyen azért, mert ukránul beszélt.
- A fiatal, 18–29 éves nőket érték leggyakrabban gyanús munka- és lakásajánlatok, amelyekben szexuális szolgáltatásokat vártak el cserébe – ezeket a szakértők az emberkereskedelem jellemző ismérveinek tekintik.
Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) február végén tette közzé „Menedéket keresve a háború elől” című jelentését, amelyhez Németországban, Lengyelországban és Csehországban több mint 1200 ukrán menekült nőt kérdeztek meg – számolt be az Ukrán Pravda. A kutatás a 2022. február 24. utáni időszakot vizsgálta, és harminc, erőszakot átélt nővel készítettek mélyinterjút is.
A felmérés szerint az ukrán nők negyede szenvedett fizikai erőszakot az invázió kezdete óta, és az esetek 62 százaléka már az EU-ban történt. A leggyakrabban érintett korcsoport a 18–29 évesek voltak. A rendőrségnek csupán a súlyos eseteket átélők 13 százaléka tett feljelentést.
Külön kérdésblokk foglalkozott a nyelvi agresszióval: az ukrán menekült nők fele számolt be arról, hogy nyilvános helyen támadóan reagáltak rá, vagy bántalmazták azért, mert ukránul beszélt. Az Ukrán Pravda egy lengyelországi esetet idézett, amelyben egy férfi durván félrelökte a sorban álló ukrán lányt, a kiérkező rendőrök pedig a támadó helyett az áldozat tartózkodási engedélyét ellenőrizték.
Szex lakásért és munkáért
A megkérdezettek egy része gyanús lakás- vagy munkaajánlatokkal szembesült, amelyekben útlevelet kértek tőlük, vagy érezhetően szexuális szolgáltatásokat vártak el cserébe – a FRA szerint ezek az emberkereskedelem jellemző ismérvei. A legtöbb ilyen ajánlat a háború első hónapjaiban érkezett, később számuk csökkent. A FRA projektmenedzsere, Semí Nevela az Ukrán Pravdának kifejtette: Németországban, ahol az állami lakástámogatás kiterjedtebb volt, az ilyen esetek ritkábban fordultak elő – ami arra utal, hogy a pénzügyi biztonság csökkenti a kiszolgáltatottságot.
A munkakörülmények is aggasztóak: a dolgozó ukrán nők negyede nagyon alacsony bért kapott vagy egyáltalán nem fizették ki, minden harmadik szerződés nélkül dolgozott. Csupán 5 százalékuk folytathatta az Ukrajnában végzett munkáját.
A jelentés figyelmeztet: 2027 márciusában lejár az ideiglenes védelmi irányelv, és a FRA szerint az érintett nőknek nem szabad elveszíteniük a jelenleg igénybe vett orvosi és pszichológiai segítséget. Az ügynökség arra is felhívja a tagállamokat, hogy tartózkodjanak a nemi alapú erőszak áldozatainak kényszerű hazatelepítésétől.
Összefoglalónk az Ukrán Pravda cikke nyomán készült, amelynek fő forrása az EU Alapjogi Ügynökségének (FRA) jelentése.
