Röviden:
- Szijjártó Péter tagadta, hogy az uniós tanácskozások tartalmát rendszeresen továbbította volna Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek.
- A vádakat a Washington Post és a Politico meg nem nevezett biztonsági és diplomáciai forrásokra hivatkozva hozta nyilvánosságra három héttel a magyar parlamenti választás előtt.
- A magyar külügyminiszter szerint Brüsszel és Varsó hazugságokkal próbálja az ellenzéket hatalomra segíteni Magyarországon.
Szijjártó Péter határozottan visszautasította a nemzetközi sajtóban megjelent állításokat, amelyek szerint rendszeresen tájékoztatta volna az orosz diplomáciát az uniós tanácskozások tartalmáról – derül ki az RT beszámolójából. A magyar külügyminiszter az X-en reagálva hazugságnak és álhírnek minősítette a vádakat, amelyeket a Washington Post és a Politico hozott nyilvánosságra meg nem nevezett biztonsági tisztviselőkre és diplomatákra hivatkozva.
A Washington Post pénteki cikke szerint Szijjártó az uniós ülések szüneteiben rendszeresen telefonált Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek, és „élő beszámolókat” adott a megbeszélések tartalmáról – állították a lap meg nem nevezett biztonsági forrásai. A Politico vasárnap hasonló állításokat közölt: a portálnak nyilatkozó diplomaták szerint Brüsszel már korlátozza a bizalmas anyagok Budapestre való eljuttatását, és a vezetők kisebb csoportokban egyeztetnek, hogy elkerüljék az esetleges információszivárgást.
Lengyel–magyar szócsata
Donald Tusk lengyel miniszterelnök úgy kommentálta az ügyet, hogy a vádak „senkit sem lephetnek meg”. Szijjártó erre azzal vágott vissza, hogy Tusk négy évvel ezelőtt az ellenzéki nagygyűlés sztárszónoka volt, ennek ellenére az Orbán-kormány húsz százalékkal nyerte meg a választást. Radosław Sikorski lengyel külügyminisztert is bírálta: szerinte Varsó „hazugságokat terjeszt”, hogy a Tisza Pártot segítse, és „háborúpárti bábkormányt” ültessen Budapestre.
A vádak három héttel az április 12-i magyar parlamenti választás előtt jelentek meg. Orbán Viktor miniszterelnök régóta szemben áll Brüsszellel a migrációs politika és az ukrán EU-csatlakozás megítélése miatt, emellett a Barátság kőolajvezeték körüli vita és a Kijevnek szánt 90 milliárd eurós uniós hitelcsomag blokkolása is feszíti a viszonyt.
Összefoglalónk az RT tudósítása nyomán készült.
