Röviden:
- Az orosz Bureau 1440 vállalat hétfőn pályára bocsátotta a Rassvet alacsony pályás műholdkonstelláció első 16 üzemeltetési egységét, jelezve, hogy a program kísérleti szakaszból éles fejlesztési fázisba lép.
- Az indítás egyik célja, hogy Oroszország saját, szélessávú internetszolgáltatást nyújtó hálózatot hozzon létre – a vállalat az Elon Musk-féle Starlinket jelölte meg referenciaként.
- Oroszország azonban messze lemarad a Starlinktől, amelynek már több mint 10 000 műholdja kering az alacsony pályán; a Rassvet kereskedelmi üzembe helyezése 2027-re várható, és az egész program megvalósíthatósága technológiai kockázatokat hordoz.
Oroszország hétfőn felbocsátotta a Bureau 1440 magánvállalat által fejlesztett Rassvet-konstelláció első 16 üzemeltetési műholdját – közölte a cég. A Kyiv Post által idézett vállalati nyilatkozat szerint „az első szériagyártású eszközök indítása az kísérlettől a kommunikációs szolgáltatás megteremtéséig vezető átmenetet jelenti”. A Szojuz–2.1B rakéta a pleszetcki katonai kozmodrómról startolt hétfőn este.
A Bureau 1440 közlése szerint a 16 műhold sikeresen szétválva eljutott a referenciapályára, és az anyavállalat missziókontroll-központja átvette felettük az irányítást. Ezt követően megkezdik a fedélzeti rendszerek ellenőrzését, majd a célpályára állást. Az első ügyfelekkel végzett tesztek még idén várhatók, míg a kereskedelmi szolgáltatás indítását 2027-re tervezik.
Hosszú út a Starlink mögött
Oroszország szándéka az, hogy a Rassvet a Starlink hazai megfelelőjévé váljon – ezt az orosz digitális fejlesztési miniszter is megerősítette. A különbség azonban óriási: a SpaceX rendszere, amely 2019-ben indult éles üzemben, mára több mint 10 000 műholddal dolgozik. Ezzel szemben a Rassvet most legfeljebb 22 aktív egységgel rendelkezik – a hat kísérleti műhold mellé lépett a most indított 16.
Az anyavállalat ICS Holding vezérigazgatója a terjeszkedés következő lépéseként tucatnyi újabb indítást és a pályán lévő eszközök számának drasztikus növelését ígérte. A tervek szerint 2035-ig több mint 900 alacsony pályás műholdat bocsátanak fel; eközben az orosz szövetségi költségvetés 102,8 milliárd rubelt, a Bureau 1440 pedig saját forrásból további mintegy 329 milliárd rubelt irányoz elő a programra 2030-ig. A megvalósíthatóságot ugyanakkor technológiai kockázatok kísérik: az eredeti 2025 végi indítási határidőt termelési problémák miatt tolták el 2026-ra.
Összefoglalónk a Kyiv Post tudósítása nyomán készült.
