Röviden:
- Sikeresen vizsgázott az ukrán védelmi minisztérium kísérleti programja, amely magánvállalatokat von be a légvédelmi feladatokba.
- Az első szerződött cég egysége március végén orosz drónokat semmisített meg Harkiv megyében.
- Ezzel párhuzamosan az ukrán légierő Storm Shadow rakétákkal mérte az eddigi legsúlyosabb csapást a brjanszki Kremnyij El mikroelektronikai üzemre.
Az ukrán hadvezetés sikeresen integrálta a magánszektort a légvédelmi hálózatába, miután egy civil vállalat egysége először lőtt ki orosz drónokat Harkiv megyében – írja a The Kyiv Independent. A lap beszámolója eközben arra is rámutatott: a brjanszki elektronikai üzem márciusi lebombázása évekkel vetheti vissza az orosz rakétagyártást.
Légvédelmi privatizáció: Mihajlo Fedorov védelmi miniszter március 30-án bejelentette, hogy egy magáncég légvédelmi egysége orosz Shahed és Zala drónokat lőtt le Harkiv megyében. A tárca 2025 novemberében indította el azt a kísérleti programot, amelynek keretében eddig további tizenhárom vállalat kapott engedélyt hasonló védelmi csoportok létrehozására.
Julija Szviridenko miniszterelnök tájékoztatása szerint a magáncsoportok az ukrán légierő egységes parancsnoki rendszerébe integrálva működnek. A fegyveres erők katonai felügyelet mellett ideiglenesen átadhatnak olyan légvédelmi eszközöket és lőszereket ezeknek a cégeknek, amelyeket a harci egységek éppen nem használnak.
Kritikus csapás Oroszországban: Eközben az ukrán légierő március 10-én Szu–24-es bombázókról indított Storm Shadow manőverező robotrepülőgépekkel semmisítette meg a brjanszki Kremnyij El mikroelektronikai gyárat. A 450 kilogrammos robbanófejek áttörték a fő gyártóépület szerkezetét, és belül robbantak fel, tönkretéve a pormentes tisztatereket és az ott lévő berendezéseket.
A több mint 1700 főt foglalkoztató üzem a második legnagyobb orosz katonai elektronikai beszállító volt, amely az Iszkander és Kalibr rakétákhoz, valamint a Sz–300-as és Sz–400-as légvédelmi rendszerekhez gyártott alkatrészeket. Az ukrán vezérkar szerint a gyár legalább fél évre leállt, de független elemzők úgy vélik, hogy az elpusztult, szankciók miatt pótolhatatlan német és fehérorosz gépek hiánya miatt a helyreállítás évekig is eltarthat.
Összefoglalónk a The Kyiv Independent tudósításai nyomán készült.
