Röviden:
- Az ukrán állampolgárok 40-42 százaléka egyáltalán nem hajlandó csatlakozni a fegyveres erőkhöz, ha elhúzódik a konfliktus.
- A társadalom nagyjából 16-18 százaléka egy stabil magot alkot, ők akár egy évtizeden keresztül is szolgálnának a fronton.
- A legkevésbé a kijeviek és a 18-29 éves fiatalok nyitottak a mozgósításra, míg a 45-54 évesek körében a legmagasabb a csatlakozási hajlandóság.
A válaszadók 40-42 százaléka egyáltalán nem hajlandó csatlakozni az ukrán fegyveres erőkhöz abban az esetben, ha a háború még hosszú évekre elhúzódik – derül ki a Szlovo i Gyilo hírportál felméréséből. A nem reprezentatív online kutatás szerint a konfliktus lehetséges elhúzódása a kifáradás és a demotiváció jeleit erősíti a társadalomban.
Az adatok rávilágítanak, hogy Ukrajnában kialakult egy stabil mozgósítási mag: a lakosság mintegy 16-18 százaléka kész akár 3-10 éven keresztül is szolgálni, vagy a legközelebbi hozzátartozóját a seregbe küldeni. A megkérdezettek több mint harmada, 35-37 százaléka ugyanakkor bizonytalan, az ő döntésük a fronthelyzet jövőbeli alakulásától vagy a mozgósítási rendszer változásától függhet.
A főváros és a fiatalok a legelutasítóbbak
A felmérés kiemelte az egyes társadalmi csoportok közötti jelentős különbségekre is. A leginkább elzárkózó korosztály a 18-29 éves fiataloké, akiknek közel fele, 49 százaléka kategorikusan elutasítja a katonai szolgálatot. Ezzel szemben a 45-54 évesek alkotják a „mozgósítási fundamentumot”, az ő körükben a legmagasabb (23 százalékos) a csatlakozási hajlandóság, és a legalacsonyabb a megtagadók aránya.
Regionális bontásban a főváros és az ország északi része között húzódik a legnagyobb szakadék. Míg északon 26 százalékos a katonáskodási hajlandóság, addig Kijevben mindössze 10 százalék lépne be a hadseregbe, és az ott élők 49 százaléka egyértelműen nemet mondana a besorozásra.
Összefoglalónk a Szlovo i Gyilo beszámolója alapján íródott.
