Amerika újra követelte Oroszországtól a Krím visszaadását Ukrajnának

A Kreml visszautasítja minden olyan megállapodás lehetőségét az Egyesült Államokkal, amely a Krím hovatartozásáról szóló népszavazás megismétléséhez kötné az Oroszország elleni szankciók visszavonását – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön Moszkvában.

Peszkov a Krím orosz elcsatolásának – Moszkva szerint Oroszország és a félsziget „újraegyesítésének” – harmadik évfordulóján beszélt erről. „Erről szó sem lehet” – jelentette ki a referendum megismétlésének lehetőségéről a szóvivő. Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerint „az élet megerősítette” a krími népszavazás „jogszerűségét”. Ez, mint mondta, „ma különösen jól látható a kijevi rezsimnek a saját népe ellen folytatott szégyenletes és véres harcának fényében”.

„Nem nehéz elképzelni, hová vezetett volna az elmúlt évek ukrán politikai realitásainak átültetése a Krím földjére, ha a félsziget Ukrajna része maradt volna”

– mondta moszkvai sajtóértekezletén.
Zaharova Oroszország fő feladatának nevezte a Krím fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődésének biztosítását. Mint mondta, az elmúlt három év során jelentős erőfeszítések történtek a régió strukturális integrálása érdekében.

Szergej Akszjonov, a Krími Köztársaság vezetője a Szevasztopolban megtartott ünnepi nagygyűlésen kijelentette: az „újraegyesítés” annak jelképévé vált, hogy Oroszország nagyhatalmi szerepe megerősödött a világban. Megítélése szerint a „krími tavasz” az egypólusú világmodell bukását is jelentette, és egyúttal megmentette a félszigetet a polgárháborútól.

Akszjonov, miként a moszkvai vezetés, a Krím Oroszországhoz történt „visszatérésének” jogszerűségét egy, az ENSZ által egy 1970-ben elfogadott, a nemzetközi jog alapjairól elfogadott nyilatkozattal indokolta. Ennek értelmében egy népnek joga van az önrendelkezéshez egy szuverén és független állam megalapítása, illetve egy független államhoz való csatlakozás formájában.

Az évforduló alkalmából az orosz parlament alsóháza küldöttséget menesztett a Krímbe tartott ünnepségekre. A delegációban az orosz szövetségi parlament mind a négy frakciója képviseltette magát.
Az orosz erők által megszállt Krímben 2014. március 16-án megtartott népszavazáson 80 százalékos részvétel mellett a Krímben a szavazók 96,77, Szevasztopolban pedig a 95,6 százaléka az Oroszországhoz történő csatlakozásra voksolt. Másnap a Krími Köztársaság kikiáltotta függetlenségét, március 18-án pedig Moszkvában aláírták a szerződést az Oroszországi Föderáció két új szubjektumának felvételéről.

A Krím státusával kapcsolatban az ENSZ-tagállamok túlnyomó többsége továbbra is az állami szuverenitás és a területi sérthetetlenség elvének elsődlegességét hirdeti, Oroszország pedig, amely a félsziget hovatartozásának ügyét „lezártnak” tekinti, az önrendelkezés jogáét. Ebben – a Fekete-tengerbe benyúló félsziget ügyében – csak Fehéroroszország, Afganisztán, Kuba, Észak-Korea, Nicaragua, Szíria és Venezuela ért vele egyet.