Összefognak az oroszok a japánokkal

Megállapodott az orosz és a japán védelmi miniszter hétfőn a kétoldalú együttműködés erősítésében, hogy hatékonyabban tudjanak reagálni a regionális kihívásokra, és megegyeztek abban is, hogy országai folytatják a tengeri kutatás és mentés rendszeres gyakorlását – közölte hétfőn egy japán tisztségviselő a két ország külügy- és védelmi minisztereinek tokiói találkozója után.

A négy miniszter megbeszélésén kényes kérdésekről is szó volt, hiszen Inada Tomomi japán védelmi miniszter tiltakozott az ellen, hogy egyre erősebb az orosz katonai jelenlét a Hokkaidó japán főszigettől északra elterülő, vitatott hovatartozású négy szigeten, pedig a jelenlegi japán kormány kitűzte maga elé azt a célt, hogy áttörést ér el a területi vitában.

Japán és Oroszország a második világháború befejezése óta nem kötött egymással békeszerződést a Szovjetunió által a háború végén megszállt déli Kuril-szigetek – japán szóhasználattal Északi Területek – hovatartozásáról folyó vita miatt. Az Ohotszki-tenger és a Csendes-óceán határán található vulkanikus szigetcsoport négy déli tagjára – Kunasirra, Habomaira, Sikotanra és Iturupra – Japán az orosz cári birodalommal 1855-ben kötött simodai szerződés alapján formál igényt. Oroszország a saját Kuril-szigeteihez tartozónak tekinti a vitatott hovatartozásúakat, és az utóbbi időben modernizálta ottani haderejét. Modern hajóelhárító rakétarendszert telepített két vitatott szigetre, és azt tervezi, hogy egy hadosztály telepítésével növeli a katonák számát a Kuril-szigetek minden tagján. Szakértők szerint Moszkva célja megerősíteni az Ohotszki-tengeren járőröző atommeghajtású tengeralattjáróinak védelmét, valamint az, hogy felkészüljön egy esetleges komoly amerikai fenyegetés visszaverésére.

Az orosz védelmi miniszter bírálatát is kifejezte

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter pedig bírálta azt a Japánba telepített rakétavédelmi rendszert, amelynek amerikai tulajdonban lévő elemei is vannak, mert – mint mondta – az felboríthatja az ázsiai-csendes-óceáni térség stratégiai egyensúlyát. Inada erre úgy reagált, hogy a japán rakétavédelmi rendszerek csak az ország védelmét szolgálják – például az észak-koreai atomfegyver- és rakétafejlesztésekkel szemben -, és nem veszélyeztetik Oroszországot.

Hasonlóan a japán rakétavédelemhez Oroszország ellenzi a Dél-Koreába telepítendő THAAD amerikai rakétavédelmi rendszert is, Tokió viszont örül neki, mert szempontjából ez is a növekvő észak-koreai fenyegetést ellensúlyozza. A találkozó elején Sojgu azt mondta: a két országnak együtt kell fellépnie számos közös veszély – köztük a nemzetközi terrorizmus – ellen.

Felszólítják Észak-Koreát a négyes találkozó tagjai

A külügyminiszterekkel (Kisida Fumio és Szergej Lavrov) kibővült négyes találkozón megállapodtak abban, hogy együtt felszólítják Észak-Koreát: hagyjon fel atomfegyver- és rakétafejlesztési programjaival. Megerősítették, hogy Abe Sindzó japán miniszterelnök április végén Moszkvában találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Ilyen 2+2-es japán-orosz találkozót először 2013 novemberében tartottak, de azóta csak most először, mert közben a kétoldalú viszony megromlott a Krím Oroszország általi 2014-es annektálása miatt. Japán most azért kezdeményezte a négyes találkozók felújítását, mert sürgetőnek tartja az ázsiai-csendes-óceáni biztonsági helyzet rosszabbodása miatt, aminek részben Észak-Korea, részben Kína dél-kínai-tengeri és kelet-kínai-tengeri terjeszkedése az oka.