A magyarországi nemzetiségekkel is keményen elbánna a Fidesz

Nemcsak a határon túli magyarok eshetnek áldozatául a habonyi gépezet ellenségkeresésének: a hazai nemzetiségi szervezeteket, egyesületeket is igen kellemetlen helyzetbe hozhatja a civil szervezetekről szóló törvény módosítása. Egységesen kérték, hogy vegyék ki őket a civiltörvény hatálya alól – számolt be az Alfahir.

Mint ismert, a Fidesz úgynevezett CEU-ellenes harcával a határon túli magyar oktatási és kulturális intézmények rendkívül kényes helyzetbe kerültek, hiszen a magyar állam jelentős forrásokkal támogatja őket. Ismerve az utódállamok politikai életét, várható, hogy épp a magyar törvényre hivatkozva hoznak majd egy hasonló tartalmú jogszabályt, hogy ezzel lehetetlenítsék el a külhoni magyar közösségek oktatási-kulturális életét, felerősítve ezzel az asszimilációt.

Emellett viszont a hazai nemzetiségek is igen nehéz helyzetbe kerülhetnek, hiszen őket szintén határon túlról támogatják sok esetben. Így járhat a többi nemzetiség mellett a magyarországi civilszervezetek is. Kissné Köles Erika, szlovén szószóló azt mondta:

„Nyilvánvaló tény, hogy a nemzetiségek civil szervezetei is lényeges szerepet viselnek a közvélemény formálásában, amint tény, hogy különösen az anyaországgal rendelkező nemzetiségek esetében igaz, hogy külföldi forrásból jutnak működési költségekhez és egyéb közfeladatot, médiatevékenységet folytató vagy köznevelési és kulturális feladatokat ellátó intézmények, sportegyesületek, ifjúsági vagy időskori szervezetek fenntartását segítő anyagi eszközökhöz”

A szlovén kisebbségi hölgy elmondta, jellemző formája a segítségnek köznevelési intézmények, óvodák, általános iskolák, középiskolák nemzetiségi civil szervezetek közvetítésével történő támogatása. Ez gyakorta nem pénzösszeg, hanem például csoportszoba, osztályterem bútorzatában, könyvek, illetve ma már inkább audiovizuális eszközök, informatikai eszközpark, esetleg tanműhelyi berendezés formájában realizálódik.

A szlovén szószóló ezért közölte: a Magyarországi nemzetiségek bizottsága és az általa képviselt nemzetiségi közösségek kezdeményezték, hogy a törvény-tervezet hatálya alól vegyék ki a nemzetiségi szervezeteket, egyesületeket és alapítványokat.

A Jobbik szerint súlyos hiba az is, hogy a kormány a magyarországi nemzetiségi szervezetekre is ki akarja terjeszteni a törvény hatáskörét, ezzel „nagyon veszélyes precedenst teremtve a szomszédos országok sovinizmusa számára.” – mondta szerdai sajtótájékoztatóján Szávay István, a Jobbik szakpolitikusa.

Szávay rámutatott:

az elszakított területeken számos olyan civil szervezet működik anyaországi támogatással, amely a helyi magyarság jogai védelmében „befolyásolni kívánja a politikát”. Ők román, szlovák, szerb, vagy ukrán szemmel nézve ugyanúgy minősíthetők „külföldi ügynökszervezeteknek”.

A Jobbik ezért már korábban azt követelte – hasonlóan a nemzetiségi szószólókhoz, hogy a törvény hatálya alól kerüljenek ki a nemzetiségi szervezetek, illetve úgy módosítaná a jogszabályt, hogy az ne vonatkozzon azokra a civilekre, akik magyar állampolgárok, vagy határon túli magyarok érdekében végeznek karitatív tevékenységet.

Szavai szerint pártja 8-10 módosító indítványt fog benyújtani a törvényjavaslathoz, ezek elfogadásától teszik függővé, hogy végül megszavazzák-e a tervezetet. A Jobbik felelős politikai erőként közelíti meg a kérdést, célja, hogy a jogszabály kiterjedjen minden politikai befolyást gyakorló civil szervezetre, ugyanakkor ne kerüljön hátrányos helyzetbe senki, aki ebbe a körbe nem tartozik bele – hangsúlyozta Szávay István.