A németországi törökök nem szavazhatnak a halálbüntetésről

Ha Törökországban népszavazást tartanak a halálbüntetés végrehajtásáról, akkor Németországban az ott élő törökök nem vehetnek részt a referendumon – jelentette be pénteken Steffen Seibert, a német szövetségi kormány szóvivője.

„Politikailag elképzelhetetlen, hogy támogassunk egy szavazást egy olyan intézkedésről, amely egyértelműen ellentétes alaptörvényünkkel és európai értékeinkkel” – szögezte le a német kormány szóvivője. Steffen Seibert hangsúlyozta: ha egy másik ország a németországi nagykövetségén és konzulátusain szavazást akar lebonyolítani, ahhoz a német kormány hozzájárulása kell.

Ennek az engedélynek a megadása „nem kötelező”, és a német kormány minden jogi lehetőséget megragadna egy olyan népszavazás megakadályozásához, amely a halálbüntetésről szól – jelezte a szóvivő.
Hasonlóan fogalmazott Martin Schulz, az Angela Merkel kancellár vezette jobbközép CDU/CSU pártszövetséggel kormányzó szociáldemokraták (SPD) elnöke, kancellárjelöltje, aki a Der Spiegel című hírmagazinnak azt mondta: „nem engedhetjük meg, hogy Németországban szavazást tartsanak olyan intézkedésről, amely ellentmond értékeinknek és alkotmányunknak”.
A német kormány eddig rendre hozzájárult ahhoz, hogy a Németországban élő, törökországi szavazójoggal rendelkező mintegy 1,4 millió ember részt vehessen a törökországi választásokon és népszavazásokon. A török hatóságok a voksolások lebonyolításához a tucatnyi török főkonzulátus mellett külön erre a célra kibérelt ingatlanokban is berendezhettek szavazóhelyiségeket Németországban. A választások és népszavazások nagyobb fennakadások nélkül zajlottak, a török alkotmány módosításáról tartott márciusi népszavazást is rendben lebonyolították.

Recep Tayyip Erdogan török államfő a tavalyi puccskísérlet után már korábban is világossá tette, hogy kész aláírni a halálbüntetés visszaállításáról szóló jogszabályt, ha a parlament így határoz. Az államfő a jogköreit kibővítő népszavazás óta ismét kiállt a halálbüntetés mellett.
A halálbüntetés eltörlése az európai országok egyik legalapvetőbb értéke, amelyet a nyugati országok a társadalmi fejlődés megkérdőjelezhetetlen mérföldkövének tekintenek. A halálbüntetés tilalma része az Európa Tanács, így Törökország által is elfogadott Emberi Jogok Európai Egyezményének, valamint az Európai Unió alapjogi chartájának.

Európában már csak Oroszországban és Fehéroroszországban nem törölték el a halálbüntetést, de Moszkva moratóriumot hirdetett, így már nem hoznak halálos ítéleteket Oroszországban. Fehéroroszország jelenleg az egyetlen európai állam, ahol halálbüntetéseket szabnak ki és hajtanak is végre.