Hatalmas hadi üzletet kötött a NATO-tag Törökország az oroszokkal

Ankara és Moszkva 2,5 milliárd dolláros üzletet kötött júliusban. A megállapodás legkínosabb része, hogy a NATO-tagállam Törökország a szervezet legfőbb riválisától vásárol haditechnikai rendszereket, miközben a NATO folyamatosan presszionálja kelet-európai tagjait, köztük Magyarországot, hogy szabaduljanak meg az orosz (szovjet) haditechnikától.

Már hónapok óta szállingóztak a hírek arról, hogy Törökország egy nagy volumenű haditechnikai üzlet megkötésére készül Oroszországgal. A szóban forgó haditechnikai rendszer a világ legmodernebbnek mondott – harci körülmények között még ki nem próbált – SZ-400 Triumf légvédelmi rakétarendszere. Megsemmisítési zónája nagyon széles, akár 400 kilométer távolságból és 30 kilométeres magasságból képes eltalálni a célpontokat. Többféle hatótávolságú rakétával használható, de igazi különlegessége a radarrendszere. Az orosz radar- és rakétatechnológia mindig is világszínvonalú volt, így a rendszert nyugaton sem becsülhetik alá.

Nyilvánvalóan a legnagyobb kérdőjel az üzletben, hogy egy NATO tagország orosz haditechnikát vásárol. Hogyan lehet ez? Az üzlet rávilágít arra, hogy a katonai szövetségben micsoda szabadság van. Nincs olyan – a magyar sajtóban gyakran előforduló fordulat –, hogy a NATO megmondja ezt vagy azt. A szervezet azt csinálja, amiben a tagjai egyetértenek, ha valaki nagyon kilóg a sorból, annak persze lehet politikai ára, amit máshol fizetnek meg.

Manapság ott tartunk, hogy Törökország saját harckocsit, vadászrepülőgépet, drónokat és hadihajókat fejleszt és gyárt.
Ankara eredetileg nyugati rakétavédelmi rendszert akart vásárolni, de nem talált olyan partnert, amely hajlandó lett volt a helyben gyártásra. Ezt követően az előző orosz technológián alapuló kínai HQ-9 rakétavédelmi rendszerről állapodott meg Pekinggel, de végül az az üzlet kútba esett. Így gyakorlatilag csak Oroszország maradt, és mivel egyébként is folyamatban van az orosz-török közeledés (egyúttal a török távolodás a NATO-tól és az EU-tól), az üzletben mindkét fél látott lehetőséget.
Rövid távon a mostani megállapodás új kihívásokat jelent minden fél számára, úgy tűnik, hogy a NATO és Törökország közötti kapcsolatban új kérdőjelek fognak megjelenni. Ugyanakkor Ankara nem lesz Oroszország szövetségese; egy ambiciózus és magabiztos regionális nagyhatalomról van szó, amely a saját érdekeit követi. Ma ez a Moszkvához való közeledést jelenti, de holnap, évek múltán, ez a visszájára is fordulhat majd. Akkor pedig a NATO és az USA lesz kiváló helyzetben, mert megismerheti és tanulmányozhatja a legmodernebb orosz rakéta és radartechnológiát, anélkül, hogy hírszerzők és kémműholdak erőforrásait vesztegetné erre a célra. – írja a 24.hu.