Kvótaper: elutasították a magyar és a szlovák keresetet

Elutasította az Európai Bíróság a menedékkérők tagállamok közötti elosztását szolgáló uniós mechanizmus ellen benyújtott magyar és szlovák keresetet – ismertette szerdai ítéletét a luxembourgi székhelyű bírói testület.

„A bíróság teljes egészében elutasítja a Szlovákia és Magyarország által előterjesztett kereseteket” – idézte az MTI a tizenöt fős nagy tanács által meghozott ítéletet részletező közleményt. Azt írták: a kvóták „hatékonyan és arányosan” hozzájárulnak Görögország és Olaszország terheinek csökkentéséhez, ezért alkalmasak a kitűzött célok elérésére.

Magyarország és Szlovákia 2015 decemberében fordult az Európai Unió Bíróságához, miután az EU bel- és igazságügyi tanácsának szeptember 22-én elfogadott határozata 120 ezer plusz 40 ezer menedékkérő szétosztásáról – és a velük kapcsolatos menekültügyi eljárás lefolytatásáról – rendelkezett. Kötelező kvóták alapján 120 ezer embert kellene szétosztani a tagállamok között,

így Magyarországnak 1294 embert kellene átvennie Görögországból és Olaszországból.

– Ha az Európai Bíróság hazánk számára kedvezőtlen döntést hoz a kvótaperben, akkor 1294 menedékkérőt be kell fogadni, illetve a menekültügyi eljárásukat itt kell lefolytatni. Az Európai Unió már meghozott döntéseit sem népszavazással, sem alkotmánymódosítással nem lehet felülírni – mondta Orbán Viktor még októberben parlamenti sajtótájékoztatóján a Magyar Nemzet kérdésére. Az idén júniusban viszont már úgy fogalmazott a parlamentben: „Amíg én állok itt, és én vagyok Magyarország miniszterelnöke, addig a déli határon is állni fog a kerítés, és elutasítjuk a kötelező betelepítési kvótát.”

Két héttel később pedig megismételte, Magyarország a szeptemberben várható európai bírósági döntés után is el fogja utasítani a kvótákat.

A legerősebb ellenzéki párt szerda délután sajtótájékoztatón reagált az Európai Bírósági döntésére, melyben elkaszálta a magyar-szlovák keresetet a kvótaperben. Mirkóczki Ádám szóvivő szerint az élet a pártját igazolta, éppen ezért ismételten benyújtották a parlament elé a Fidesz által többször elutasított, viszont a betelepítés minden formáját kizáró alaptörvény-módosító javaslatukat.
Az ellenzéki képviselő hangsúlyozta a Jobbik álláspontját az elvesztett kvótaperrel kapcsoltban; elutasítják és felháborítónak tartják az Európai Bíróság mai döntését.

„Álláspontunk szerint sem hazai, sem nemzetközi bíróság egyetlen tagállam, egyetlen ország, egyetlen nemzet etnikai, demográfiai, vallási vagy épp kulturális összetételét kívülről nem módosíthatja a tagállam akarata nélkül. Ez Magyarország esetében hatványozottan igaz”.

Mirkóczki Ádám közölte azt is, hogy a Jobbik ismét benyújtotta azt az alaptörvény-módosító javaslatukat, amit bár a Fidesz-KDNP több alkalommal leszavazott, „ugyanakkor az élet ismételten azt igazolta, hogy nekünk van igazunk, és az ilyen esetekre szükséges és kihagyhatatlan az a jogi védelem, amit a legmagasabb szinten, az alaptörvényben kell garantálni”- tette hozzá. A Jobbik szóvivője álságosnak, kétszínűnek és hazugnak nevezte a Fidesz politikáját. Utalt ezzel Szijjártó Péter szerdai sajtótájékoztatójára, amelyen nemes egyszerűséggel még saját szavazóikat is átverték. Mint ismert, a magyar külügyminiszter egy újabb szabadságharcara buzdított az 1294 fős kvótával szemben, miközben ennek sokszorosát, legalább 18 ezer embert telepítettek le pénzért harmadik országokból a letelepedésikötvény-programon keresztül.

A legerősebb ellenzéki párt éppen ezért tartja álságosnak a Jobbik „folyamatos ekézését” a Fidesz féloldalas alaptörvénymódosító-javaslatának elutasítása miatt, mivel cserébe egy sokkal kidolgozottabb változatot nyújtottak be, amely

„mind a szegény, mind pedig a gazdag migránsok előtt lezárja Magyarország jogi kapuit”.
A helyzet megoldása jogi értelemben csak a Jobbik által kidolgozott és ismételten benyújtott módosítás lehet. Mirkóczki Ádám szerint az ország biztonsága érdekében a Fidesz-KDNP velejéig romlott, korrupt politikáját minél hamarabb le kell zárni:

„akkor lesz Magyarországon biztonság, ha a korrupció nem veszélyezteti például az ilyen döntésekkel kapcsolatban is parlamenti mechanizmust.”