Diplomáciai hisztéria a lengyel pápa franciaországi szobrának keresztje miatt

Több mint 35 ezer lengyel írta alá azt az Európai Parlamentnek szánt levelet, amelyben egy kereszt tervezett eltávolítását ellenzik Szent II. János Pál pápának a bretagne-i Ploermel város főterén álló emlékművéről. Beata Szydlo Lengyelországba vitetné a szobrot, Szijjártó Péter pedig Magyarországra a keresztet…

A CitizenGo nemzetközi katolikus civil szervezet lengyelországi irodája hétfőn indított internetes aláírásgyűjtést az ügyben, a petíciót csütörtök reggelig több mint 35 ezren írták alá.

A levél szerint a kereszt Európa gyökereire emlékeztet. „Minden, a közterek cenzúrázására tett kísérlet, mely eltávolítaná ezt az Európa számára annyira fontos jelképet, a kontinensünk alapját jelentő gyökerektől való elszakadást jelenti” – áll a petícióban.

Az aláírók azt kérik, hogy az Európai Parlament tegyen intézkedéseket a kereszt franciaországi védelmére. Idézik az Európai Unió egyik alapító atyja, Robert Schuman szavait, miszerint „a demokrácia vagy keresztény lesz, vagy nem is lesz. Egy keresztényellenes demokrácia olyan karikatúra lesz, amely zsarnokságba vagy anarchiába süllyed”.

A ploermeli emlékmű kapcsán szombaton Beata Szydlo lengyel miniszterelnök bejelentette: kormánya lépéseket tesz azért, hogy „megmentse a cenzúrázástól” a lengyel pápa emlékművét, és javasolni fogják ennek áthelyezését Lengyelországba, amennyiben ebbe a francia hatóságok és a helyi lakosság beleegyezik.

A közép-lengyelországi Sochaczew járás önkormányzata ezt követően határozatot fogadott el, melyben készségét nyilvánította az emlékmű befogadására.

A nyolc méter magas pápai emlékművet 2006-ban emelték Ploermelben, a pápa alakja egy boltozat alatt áll, amelynek tetején kereszt emelkedik. Az emlékmű kezdettől fogva vitákat váltott ki, a francia Államtanács október 25-én az egyház és az állam szétválasztásáról rendelkező 1905. évi törvényre hivatkozva megerősítette egy bírósági korábbi döntését. Így a jogerős és végleges ítélet szerint a keresztet az emlékműről 6 hónapon belül el kell távolítani, különben az egész emlékművet elbontják. Lengyel sajtóértesülések szerint Ploermel polgármestere azonban egy olyan megoldáson gondolkodik, mely átminősítené a város főterének státuszát úgy, hogy ezt ne tekintsék köztérnek. Ezzel eleget tenne annak a követelménynek, hogy a város köztereinek világi jellege legyen, amely elvre a bírósági döntés hivatkozott.

Sz. Péter: A magyar kormány segít a Franciaországban lebontandó kereszt Magyarországra szállításában

A magyar kormány állja a felmerülő költségeket és vállalja az adminisztrációs terheket annak érdekében, hogy II. János Pál pápa szobráról az eltávolításra ítélt keresztet Ploermel városából Magyarországra lehessen szállítani, amennyiben a franciaországi település vezetése hozzájárul ehhez – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.

A tárcavezető jelezte, hogy a párizsi nagykövetségen keresztül megkeresték a bretagne-i kisváros önkormányzatát, választ azonban egyelőre nem kaptak tőlük. Hozzátette: a keresztet a budaörsi Szent Benedek Általános Iskola és Középiskola fogadná be.

Szijjártó Péter nem kívánta kommentálni a kereszt eltávolítását elrendelő államtanácsi döntést, de úgy fogalmazott, hogy Európa jövője szempontjából „elképesztően káros” minden olyan döntés, amely képmutató módon a toleranciára hivatkozva a kereszténység visszaszorítására irányul, és keresztény szimbólumok eltávolítását rendeli el.

A miniszter szerint ellentétes Európa érdekeivel a kereszténység visszaszorítását célzó „elképesztő önfeladás”. Az ilyen lépések – mint fogalmazott – a kontinens civilizációjának és kultúrájának felszámolására tett intézkedéseknek tekintendők. Hozzátette: olyan kérdések nyílnak meg napjainkban, amely kérdések megnyitását korábban senki nem tartotta volna elképzelhetőnek, hiszen azt talán – vallási hovatartozástól függetlenül – kevesen vitatják, hogy a kereszténység az európai kultúra meghatározó része. Valóban igaz, hogy a 21. században Európában levetetünk egy keresztény jelképet? Vallásszabadság van mindenkinek, kivéve a keresztényeket? – tett fel kérdéseket Szijjártó Péter, és ezeket a kérdéseket sorskérdéseknek nevezte.