Lengyelország súlyos megbüntetését helyezte kilátásba az Európai Parlament, amelynek határozata szerint kezdeményezni fogja az uniós alapszerződés 7. cikkelye szerinti eljárás megindítását a lengyel kormánnyal szemben.
A 7. cikkely szerint, egy többlépcsős eljárás végén akár Lengyelország uniós szavazati jogait is felfüggeszthetik. Az Európai Parlament (EP) néppárti, szociáldemokrata, liberális, zöldpárti és radikális baloldali frakciói is a kezdeményezés mögé álltak, a Fidesz–KDNP képviselőcsoportja azonban – amely a jobboldali európai pártokat tömörítő Néppárthoz tartozik – leszögezte: nem támogatták a határozatot, ugyanis elfogadhatatlannak tartják, hogy „Brüsszel nyomást gyakoroljon szuverén tagállamokra”, és demokratikusan megválasztott kormányokat büntessenek.
„Elfogadhatatlan, hogy számos, a valóságtól elrugaszkodott képviselő abban leli örömét, hogy a szubszidiaritás elvét semmibe véve nemzeti belügyekbe avatkozik”
– írták az MTI-hez eljuttatott közleményben, miszerint „a lengyel kormány egyértelmű bevándorlásellenes álláspontot képvisel, Brüsszel pedig bünteti ezért”.
Az EP-határozat szerint az elmúlt évek fejleményei az uniós értékek súlyos megsértésének egyértelmű kockázatát hordozzák magukban Lengyelországban.
A képviselő-testület mélységes aggodalmának adott hangot a lengyel igazságszolgáltatást érintő törvénymódosítások miatt, mondván, ezek meggyengíthetik a bíróságok függetlenségét és a jogállamiságot, az alkotmánybíróság nem megfelelő működése pedig „súlyosan aláássa” a demokráciát.
Az EP azt is kifogásolja, hogy az utóbbi időben számos területen gyors jogalkotási fejleményekre került sor megfelelő konzultáció és alkotmányossági felülvizsgálat nélkül, például az állami média, a büntetőjog, a rendőrségre és a civil szervezetekre vonatkozó törvények, a menedékjog és a nők jogai terén.
