Orosz agresszió: a britek és a franciák közösen fegyverkeznek

Theresa May brit miniszterelnök csütörtök délután fogadta Macront a legtekintélyesebb brit katonai akadémián, az angliai Sandhurstben. Azért ezt a helyszínt választották, mert a találkozó – amely Macron első hivatalos látogatása volt Nagy-Britanniában elnökké választása óta – fő témája a kétoldalú katonai együttműködés volt.

Katonai erőt vonultatnak fel az oroszok ellen

Az estébe nyúló megbeszélések utáni közös sajtóértekezleten May bejelentette: a brit királyi légierő három Chinook helikopterrel járul hozzá az afrikai iszlamista szélsőséges csoportok elleni francia katonai műveletekhez, Franciaország pedig egy harccsoporttal egészíti ki jövőre a brit vezetésű észtországi NATO-kontingenst. Theresa May közölte: a fejlesztés alatt álló brit-francia egyesített expedíciós haderő 2020-ig tízezer katona gyors és hatékony mozgósítására lesz képes bármilyen fenyegetés esetén.

A brit kormányfő szerint Nagy-Britannia és Franciaország „vállvetve száll szembe Oroszország kelet-európai agressziójával”, és Párizs ennek jegyében vállalta a részvételt a brit vezetésű észtországi NATO-kontingensben 2019-től.

Együtt tesznek rendet Calais-nál

Emmanuel Macron a csütörtök esti sajtóértekezleten közölte: a csúcstalálkozón Amber Rudd brit és Gérard Collomb francia belügyminiszter aláírta a Sandhursti Megállapodást, amelynek célja a franciaországi Calais kikötőváros környékére érkező és Nagy-Britanniába átkelni próbáló migránsok helyzetének gyorsabb rendezése.

A francia elnök kijelentette: a megállapodás kiemelt célja a felnőtt kísérő nélküli gyermekek helyzetének elbírálására fordított idő jelentős csökkentése. Macron szerint ez jelenleg átlagosan hat hónap, de Párizs és London szeretné, ha ez az időtartam 25 napra rövidülne.

Calais, a csatorna francia partján fekvő kikötőváros közelében a menekültválság fellángolása után több ezer migráns gyűlt össze a „dzsungelként” emlegetett táborban, megpróbálva átjutni a brit oldalra. A francia hatóságok a tábort jelentős részben felszámolták, de Macron a csütörtök esti sandhursti sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a helyzet Calais környékén „továbbra sem kielégítő”.

Most döntés született arról is, hogy London további 44,5 millió fontot (csaknem 16 milliárd forintot) folyósít a Calais körüli biztonsági infrastruktúra – mindenekelőtt a zártláncú térfigyelő kamerarendszer és a biztonsági kerítések – fenntartására és fejlesztésére.

Ha a Brexit után is az uniós piacot akarják a britek, akkor fizetniük kell

A Brexitről szólva a francia elnök kijelentette: Párizs „sem büntetni, sem jutalmazni nem akarja” Londont azért, mert Nagy-Britannia kilép az Európai Unióból.

A sajtóértekezleten Macron kitért a londoni pénzügyi szolgáltatási szektor hozzáférésére az egységes belső piachoz a Brexit után. Kijelentette: az Európai Unió egységes belső piacának integritását meg kell őrizni, és ha a City pénzügyi szektora a brit EU-tagság megszűnése után is jelen akar lenni ezen piacon, annak ára az, hogy London továbbra is hozzájárul az uniós költségvetéshez, és elismeri e szolgáltatási területen az uniós joghatóságot. „A szabályok ezt diktálják” – mondta a francia elnök.

Macron szerint a választás Nagy-Britanniáé, de nincs helye megkülönböztetett hozzáférésnek az egységes belső piachoz, és nincs helye képmutatásnak sem ebben a kérdésben. Theresa May erre reagálva kijelentette: London a Brexit után is vezető globális pénzügyi központ marad, mert „ez nemcsak az Egyesült Királyság, de Európa javát is szolgálja”.