A magyar kormány nemzetpolitikájában továbbra is az a meghatározó, hogy nem Budapestről kell megmondani, mi a jó a határon túli magyar közösségeknek, hanem nekik kell megmondani, milyen álláspontot képviseljen a kormány az érdekükben – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken az Országházban.
A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumnak (KMKF) plenáris ülésén felszólalva a tárcavezető kiemelte: a döntéshozatalkor, a stratégia kialakításakor a kormány négy alapvetést tart szem előtt.
A határon túli magyar közösségeknek előnyösebb, ha a szülőhelyük és az anyaország jó kapcsolatot ápol egymással, ezért Magyarország próbál sikertörténeteket építeni, amelyek kellő bizalmi alapot jelentenek, hogy a nehéz kérdéseket is a megoldás reményével tűzzenek napirendre – mutatott rá. Úgy vélte, a magyar kormánynak, parlamentnek, politikusoknak segíteni kell, hogy a határon túli magyar közösségek ott tudjanak megerősödni, ahol élnek; erőforrásként tekintenek rájuk, nem mint a kétoldalú kapcsolatok hátráltatóira.
Kitért arra: továbbá ha meg kell védeni őket, akkor a nemzetközi politikai eszköztárt is alkalmazni kell, ügyüket nem lehet függetlennek tekinteni más politikai kérdésektől. Hiába fejtenek ki nyomást Magyarországra nagyobb országok, nem engedhetnek abból, hogy a határon túli közösségek jogait mindenképpen meg kell védeni – jelentette ki.
Szijjártó Péter a szomszédos országokkal ápolt viszonyt értékelve kifejtette: a magyar-szlovák kapcsolatok sosem voltak ilyen jók, kiegyensúlyozottak, mint jelenleg. Szerbiában pedig messze a legszélesebb jogokat biztosítják a magyar közösségnek, bár ez nem volt mindig így – értékelt.
Románia tekintetében a külügyminiszter üdvözölte a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium újraalapítását, azt, hogy „egy korábban visszafordíthatatlannak hitt nemzetiségi ügyet” meg lehetett oldani, és gratulált a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) a kérdésben tett erőfeszítéseiért.
Úgy látja, Szlovénia és Horvátország esetében kiegyensúlyozott a kapcsolat, bár Horvátországgal vannak gazdasági viták.
A tárcavezető egyúttal az ukrán oktatási törvény ügyét hátba szúrásnak nevezte, emlékeztetve: Magyarország volt a legfontosabb támogatója Ukrajna euroatlanti integrációs törekvéseinek, de az oktatási törvény a kétoldalú és nemzetközi kötelezettségeket megsértve visszavágja a nemzeti kisebbségek jogait. Amíg ezt a helyzetet Ukrajna nem oldja fel, Magyarország minden nemzetközi aspirációját gátolja, és addig nincs megállapodás, amíg a kárpátaljai magyarok azt nem mondják, hogy számukra megfelelően rendeződött az ügy – hangsúlyozta.
Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy a határon túli gazdaságfejlesztési programok elindultak, csaknem 25 600 pályázat győzött, és 28,8 milliárd forint értékben támogattak mezőgazdasági kistermelőket, kis- és közepes vállalkozásokat.
Fotó: KKM
