Günther Oettinger német uniós biztos egy lapinterjúban, Inge Grässle az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságának német elnöke pedig szintén egy interjúban pénteken kifejtette véleményét a lengyel és a magyar állásponttal szemben.
Günther Oettinger elmondta:
már alakul egy terv, amely szerint testület megvizsgálná az adott tagállam erősségeit és gyengeségeit, ajánlásokat dolgozna ki a szükségesnek tartott szerkezeti reformokról, és végrehajtásukhoz kötné az EU-s támogatások egy részének megítélését.
Arra a kérdésre, hogy további feltételekhez kellene kötni az EU-pénzek kiutalását, azt mondta, hogy a bizottság tanulmányozza a kérdést, és rámutatott, hogy egyes tagállamok a közös európai értékrend tiszteletével kötnék össze az EU-s költségvetés forrásainak elosztását. Kiemelte, hogy jó érvek szólnak a javaslat mellett, a megvalósítás viszont „jogilag nem túl egyszerű”.
Inge Grässle az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakciójának képviselője a Südwestrundfunk német regionális közszolgálati médiatársaságnak rámutatott, hogy Lengyelország kapja a legtöbb pénzt az uniós költségvetésből, és Magyarország kapja a legtöbb pénzt egy főre vetítve.
Mint mondta, „elviselhetetlen”, hogy éppen ez a két EU-tagállam mutatkozik „különösen engedetlennek” a közösségi jog és az uniós normák betartásában, és mindig arra kényszeríti a többieket, hogy „megrendszabályozzák” őket.
Azonban Németország „érdekes javaslatokkal” állt elő, elképzelése szerint feltételekhez kell kötni az EU-s pénzek kiosztását – mondta az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa, hangsúlyozva, hogy az elképzelés megvalósításával lehetőség nyílik a takarékoskodásra.
Hozzátette, hogy
ez nem „büntetés” lenne az olyan tagállamok számára, mint Lengyelország és Magyarország, hiszen kézenfekvő, hogy, aki nem tartja be az EU-s jogot, nem várhat szolidaritást a többiektől pénzügyi kérdésekben.
Ezt világossá kell a varsói és a budapesti vezetés előtt – mondta a német politikus. Megjegyezte, hogy szerinte a magyar kormány az áprilisi választás után másként viszonyul majd az Európai Unióhoz, Lengyelország viszont „sokkal nehezebb” eset.
