Top10


Partnerünk

Hírkosár logó, hírek egyben

Népszerű tartalom

Rejtélyes amerikai repülőgép landolt Moszkvában – Donald Trump máris Oroszországba küldhetett valakit?
Kiderült mikortól üzemel a Nagypalád-Nagyhódos határátkelő
Kárpátaljai helyzet: Magyar Levente tájékoztatást kapott az ukrajnai magyar közösség támogatásáról
Magyar Levente: Ukrajna hátba szúrta Magyarországot
Donald Trump szerint Ukrajna „gyakorlatilag” beleegyezett egy 500 milliárd dolláros üzletbe, hamarosan találkozhatnak Volodimir Zelenszkijjel

Kurz: Moszkvát partnerként kell kezelni

A kétoldalú kapcsolatok, a szíriai és a kelet-ukrajnai konfliktus, illetve az Északi Áramlat 2. gázvezeték kényes témája került napirendre Vlagyimir Putyin orosz elnök és Sebastian Kurz osztrák kancellár tegnapi megbeszélésein Moszkvában. Elemzők szerint azonban a fiatal kancellár látogatásának sokkal inkább szimbolikus jelentősége van.

A decemberben hivatalba lépett Sebastian Kurz számára a tegnapi moszkvai látogatás volt az első Európai Unión kívüli hivatalos útja kancellárként.

„Oroszország fontos partnere és szomszédja az EU-nak, ezért fenn kell tartanunk vele a párbeszédet. A békét csakis az Oroszországgal folytatott együttműködés révén lehet fenntartani”

– közölte indulása előtt Kurz. – Az, hogy a kancellár első EU-n kívüli útja Oroszországba vezet, világosan megmutatja, hogyan állnak a kétoldalú kapcsolataink – idézte az osztrák sajtó Dmitrij Ljubinszkijt, Oroszország bécsi nagykövetét.

A 31 éves jobboldali politikus ugyanazt az elvet képviseli, mint a magyar kormány, vagyis a pragmatikus kapcsolatok fenntartására helyezi a hangsúlyt, az Oroszország ellen kivetett szankció­kat pedig fokozatosan feloldaná. Igaz, Ausztria – Magyarországhoz hasonlóan – nem kíván szembeszegülni az EU szankciós politikájával sem.

A büntetőintézkedések ellenére számos osztrák bank és nagyvállalat van jelen az orosz piacon, a TASZSZ orosz hírügynökség pedig emlékeztetett tegnap arra, hogy az Oroszország által visszafoglalt Krím félszigeten rendezik meg április közepén a jaltai gazdasági fórumot, amelyen osztrák és német üzletemberek lesznek a díszvendégek.

Mindemellett Ausztria is szeretne profitálni az Északi Áramlat gázvezetékből, amely a tervek szerint jövőre épül meg. Az Oroszországból induló és a Balti-tenger alatt Németország felé kanyarodó gázvezeték alternatív energiaforrást jelent mindkét uniós országnak, miközben elkerüli a konfliktus által sújtott Ukrajnát. Az orosz elnökkel tartott tegnapi sajtótájékoztatóján Sebastian Kurz megerősítette, hogy Bécs támogatja a vezeték megépítését.

Lengyelország és a balti államok felháborodására reagálva, miszerint az Északi Áramlat 2. újabb nyomásgyakorlási eszköz Moszkva részéről, Putyin azt mondta, hogy a projekt politikamentes és teljesen kereskedelmi alapú.

Elemzők szerint Kurz hozzáállása Moszkvához nagyon is megfelel Putyinnak, aki támogatókat keres Európában. „Ausztriával egyszerűbb a dolga, mint más EU-tagállamokkal. A Kreml főnöke mindig is jó kapcsolatot ápolt Sebastian Kurzcal” – mondta az Ö1 rádióadónak Emil Brix, Ausztria egykori moszkvai nagykövete. „Orosz oldalról elismerik, hogy Ausztria mindig kritikusan viszonyult a szankciókhoz.

A kétoldalú kapcsolatok nagyon jók, azért is, mert Ausztria 2014-ben a nemzetközi kritika ellenére nem mondta le Putyin bécsi útját” – közölte az APA osztrák hírügynökséggel Gerhard Mangott, az Innsbrucki Egyetem kutatója.


Református

FRISS hírek






Kövessen minket a

és mi értesítjük a legfrissebb hírekről!


Megtalál minket a
NAV honlapján is!


NAV

WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com