Elrendelték a Telegram üzenetküldő szolgáltatás oroszországi blokkolását

Elrendeltea Telegram oroszországi hozzáférésének blokkolását pénteken egy moszkvai bíróság, miután az üzenetküldő szolgáltató az orosz tömegtájékoztatási és távközlési hatóság (Roszkomnadzor) követelése ellenére nem szolgáltatta ki a felhasználók kommunikációjának dekódolási kulcsait a Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak (FSZB).

Az ítélet felhatalmazta a Roszkomnadzort, hogy azonnal hozzákezdjen a hozzáférés letiltásához. A blokkolás feloldásának feltétele a kódkulcsok kiszolgáltatása.

A Telegram ügyvédjei nem jelentek meg a tárgyaláson, mert Pavel Durov, a szolgáltató alapítója megtiltotta számukra, hogy „jelenlétükkel legitimálják a komédiát”. Az ügyvédek ugyanakkor arra készülnek, hogy az egy hónapos határidőn belül megfellebbezik az ítéletet.

A Roszkomnadzor és az FSZB képviselői közölték, hogy fenyegetést jelent az államérdekre és a terroristák kezére játszik a Telegram elzárkózása az együttműködéstől. A szolgáltató jogi képviselői ezzel szemben korábban azt hangoztatták, hogy követelésével az FSZB megsérti a levéltitkot. Durov kijelentette, hogy a biztonsági szolgálat igényének kielégítése „műszakilag kivitelezhetetlen”.

Az orosz legfelsőbb bíróság március 20-án elutasította a Telegram folyamodványát, és törvényesnek ismerte el az FSZB-nek azt a felszólítását, hogy az üzenetközvetítő szolgáltató adja ki számára a kódkulcsokat. Ezt követően a Roszkomnadzor 15 napot adott a Telegramnak, hogy az FSZB rendelkezésére bocsássa őket, és ennek megtörténtét számára visszaigazolja. Ellenkező esetben kilátásba helyezte, hogy bíróságon fogja kezdeményezni a Telegram oroszországi letiltását.

Egy moszkvai bíróság tavaly októberben egy másik ügyben 800 ezer rubelre (akkori értéken mintegy 3 és fél millió forintra) bírságolta a Telegramot, amiért nem működött együtt az FSZB-vel, és júliusban hat telefonszámmal kapcsolatban nem szolgáltatta ki az üzenetek dekódolási kulcsát. A szolgáltató fellebbezett, a másodfokú elutasítás után az ügy a legfelsőbb bíróság elé kerül majd.

A londoni székhelyű, az orosz Zuckerbergként is emlegetett Pavel Durov által alapított Telegram Messenger LLP ezt megelőzően tavaly nyáron keveredett konfliktusba az orosz hatóságokkal, amiért nem volt hajlandó eleget tenni cégbejegyzési kötelezettségének. A Roszkomnadzor emiatt is letiltással fenyegette meg.

Durov végül közölte, hogy az oroszországi nyilvántartásba vételbe és a céges adatszolgáltatásba úgy egyezett bele, hogy egyúttal megtagadta a felhasználók adataihoz és levelezéséhez való hozzáférést. A cégalapító jelezte, hogy nem fogja betartani azokat a törvényeket, amelyek nem egyeztethetők össze a magánszféra védelmével és a cég adatvédelmi irányelveivel, valamint cége felfüggeszti tevékenységét azokban az országokban, amelyekben nyomást gyakorolnak rá.

Az FSZB szerint a tavaly áprilisi szentpétervári robbantást elkövető terroristák és „külföldi kurátoraik” a Telegram segítségével kommunikáltak egymás között. A biztonsági szolgálat rámutatott, hogy a nemzetközi terrorszervezetek sejtjei közötti konspiratív kommunikáció az üzenetküldő szolgáltatás „totális alkalmazásával” zajlik, és Oroszország területén a terroristák leginkább a Telegram magas rejtjelezési szintű beszélgető (chat) csatornáit használják.

A Telegramnak világszerte 100 millió, Oroszországban 6 millió, úgynevezett havi aktív felhasználója van, és napi másfél milliárd üzenetet közvetít.