A Gazprom az Északi Áramlat-3 megépítését mérlegeli

A Gazprom nem zárja ki az Északi Áramlat-3 földgázvezeték megépítését – jelentette ki Alekszandr Medvegyev, az orosz állami gázipari vállalat vezérigazgató-helyettese kedden Moszkvában.

A Gazprom korábban közölte, kész annyi gázt szállítani Európába, amennyi csak szükséges, különös tekintettel arra, hogy a holland groningeni gázmezőn csökken és várhatóan 2030-ra megszűnik a kitermelés.

„Vannak megerősített készleteink, van szállítási infrastruktúránk, új szállítási útvonalakat építünk ki. Ha Európa bejelenti az erre való igényét, és kész lesz aláírni a szükséges szerződéseket, akkor nem zárom ki, hogy szükség lesz újabb gázszállítási projektekre, például az Északi Áramlat-3-ra”

– nyilatkozott Medvegyev.
A Gazprom 2016-ban 12,5 százalékkal, több mint 179,3 milliárd köbméterre növelte a volt szovjet köztársaságokon kívülre irányuló exportját, tavaly pedig 194,4 milliárd köbméterrel újabb rekordot állított fel. Az orosz gázipari óriás 60 százalékkal részesült az európai gázimportból. Medvegyev szerint a Gazpromnak ezzel az aránnyal kapcsolatban nincsenek célszámai, de csökkenteni sem akarja részesedését.

A Gazprom számításai szerint az orosz gázexport az következő két évben évente meghaladja a 200 milliárd köbmétert, ami a Szibéria Ereje vezetéken keresztül a tervek szerint jövőre meginduló kínai és az Északi Áramlat-2-őn át megkezdődő európai szállításnak lesz köszönhető.
A balti államok és Lengyelország már az Északi Áramlat első két vezetékének megépítésekor is élesen bírálták a projektet, a közös érdekek elárulásával hibáztatva Németországot. Az Északi Áramlat-2 projekt keretében két új, összesen évi 55 milliárd köbméter – a már meglévő vezetékpárral azonos – szállítási kapacitású vezetékkel bővítik a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlatot, amelynek kiindulási pontja az oroszországi Viborg, és a németországi Greifswaldig tart.

Az Északi Áramlat-2 vezetékpár kiépítésével Oroszország kiiktathatná Ukrajnát mint tranzitországot, és egyetlen útvonalra terelhetné át az Európának szánt orosz gázszállítmányok 80 százalékát, egyúttal domináns helyzetbe kerülne a német piacon, mert részesedését 40 százalékról több mint 60 százalékra emelné.